130 éve született Ady Endre

Ady EndreAdy Endre

Egyik kedvenc Ady versem a végső, nagy számvetésről szól, amelynél a pozitív szaldó alakításában nem alkalmazhatunk könyvelési “trükköket”:

A NAGY PÉNZTÁRNOK

»Gyere.« (Szólott a nagy Pénztárnok
S ömlöttek elébem az ezrek.)
»Gyere, nyavalyás, nyűgös ember,
Most kifizetlek.«

»Bajjal születtél: itt az ára.
Néhány bankó, mert sok husáng ért.
Tekercs-arany a kora-csókért,
Az ifjuságért.«

»Szemed, szived, gerinced béna?
Zúg a fejed, kerül az álmod?
Én most mindent, amit csak adtál,
Aranyra váltok.«

»Itt a napszám, mert sokat sírtál.
Itt a vérdíj, hogy magyar lettél.
Itt a pénz, mert sokat nótáztál,
Sokat szerettél.«

»Nagyon hittél, nagy fizetést kapsz.
Elpoklosodtál: itt a bére.
Itt a kínod, itt a reményed
S a szíved vére.«

»Eredj.« (Szólott a nagy Pénztárnok
És én nem birtam elinalni.)
»Ki vagy fizetve, béna koldus
S most meg fogsz halni.«

Pilinszky így vall a költőóriásról:

“Számomra – mindennek ellenére – döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott.”

Kopátsy Sándor, akinek köztudottan legkedvesebb költője – és egyben példaképe – Ady Endre és aki elsőként mutatott rá arra, hogy Ady publicisztikáinak majdnem százszázalékos párhuzama van napjaink történéseivel így ír róla a Beszélgetések Adyval Nagyváradon előszavában:

“Ezen túl abban is reménykedem, hogy sikerül meggyőznöm az Ady rajongókat, hogy szeretett költőjük nemcsak az elmúlt század legnagyobb kötője, hanem a magyar újságírás mindenki másnál nagyobb zsenije is volt. A legkevésbé abban reménykedem, hogy az irodalomtudósok, az esztéták is képesek megérteni Ady társadalomlátó zsenialitását. De Ady soha nem hozzájuk, hanem általában a magyar értelmiséghez, azoknak is a polgári, azaz kereskedő és iparos, vagyis gazdaságilag független rétegéhez akart szólni, és még verseiben sem annyira az irodalmi újat kereste, hanem sokkal inkább a társadalom számára akart iránytű lenni.
Sajnos ezt az igyekezetét máig nem értették meg. Elsősorban azért, mert nem akarták megérteni. Az igazságai száz éve, osztályhelyzetétől, ideológiájától függetlenül, minden hatalomban félelmet keltettek. Ezért jó megoldásnak tartották az, ha a magyar versszerető fiatalok és sokkal kevesebb felnőtt korban is versszerető lelkesedik költőzseninkért, és szinte minden településen van Ady utca.
Ha Adyt megkérdezték volna, mit vár el az utókortól, nem utcanevekre, nem szobrokra tartott volna igényt, hanem arra, hogy olvassák, és ne csak a verseit.”

Ime egy kis segítség ehhez az internet jóvoltából:

Ady Endre összes költeménye
Koczkás Sándor: Ady Endre összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok II. (kritikai kiadás)
Vitályos László: Ady Endre összes művei. Levelezés I. 1895–1907 (kritikai kiadás)

Vélemény, hozzászólás?