A Semmittudás Egyeteme

Sándor GyörgySándor György, a humoralista…

A mi generációnk számára ő egy fogalom volt. Mint ahogy fogalom volt a 70-es évek Műegyetemének E-klubja (az E épületben) vagy a Várklub (a Mátyás templom melletti gyönyörú épület, jelenleg a Magyar Kultúra Alapítványnak ad otthont, akkor Műegyetemi kollégiumként működött) ahová a fiúk tagságival, a lányok fiúkísérettel juthattak be szombatonként. Előbbiben többnyire Demjénéket utóbbiban Kóborékat, Bródyékat lehet látni, hallani élő egyenesben, ha jó emlékszem 10 forintos belépőjegy leszurkolása mellett.

A szombati E-klubok többoldalú szórakotást kínáltak. A zenekar műsorának szüneteiben néha végigzsongott az információ: Sándor György a nagy előadóteremben! Ilyenkor kiürült a folyosó, betódultunk az előadóba, ahol a szinpadon egy vékony, már akkor is kissé hajlott hátú pasas lassan, furcsa nyomatékokkal “humoralizált”. Mondanivalója már akkor is teljesen egyedi, mély, nehéz, többszintű, áthallásos humor volt, jellegzetesen sándorgyuris hanghordozással megfűszerezve. Sokszor levitte a mondat végén a hangsúlyt és kivárt, időnként nem keveset, míg a padsorokban végre kitört a röhögés. A közönség későn érő, késő értő volt…

Örömmel hallom, hogy új önálló estet állított össze “A Semmittudás Egyeteme” címmel amit a Budapesti Kamaraszinház Shure stúdiója mutat be október 4-én. Persze jegyet szerezni már nem lehet és vélhetően a következő előadásokra sem lesz egyszerű. Ennek ellenére, ha tehetitek, próbáljatok megmártózni a sándorgyuri estek semmihez nem hasonlítható hangulatában. És aki még sosem látta élőben, olvasta írásait, íme egy kis ízelítő lelki táplálékul a hétvégére!

Kinek jó ez?

Hetek óta ismeretlen és beazonosíthatatlan helyről profi módon támadják a blogomat, megkísérelve különféle, jellemzően nem tanárember preferenciái közé tartozó híranyaggal teleszemetelni. Most már én is a bőrömön érzem, hogy az internet valóban áldás és átok. Ha ezek az üzenetek átjutnának a beépített kontrollon, az igencsak ellentétben állna blogom eredeti, felvállalt céljával. Fura világban élünk, ahol bárkinek öröme telhet abban, hogy mások munkáját tönkretegye, idejét a valóban fontos dolgaitől elvonja.

Megértéseteket kérem ezért amiatt, hogy engedélyhez kötöm hozzászólásaitok megjelenését, amit egyébként semmilyen más formában nem kívánok visszatartani, vagy moderálni, pusztán ezeknek a nemkívánatos híranyagoknak szeretnék megálljt parancsolni. Megértéseteket kérem továbbá azért is, mert a támadásoknak leginkább kitett bejegyzéseimet egyenlőre nem érhetitek el. Szerencsére ezek az őszi félévben kevésbé látogatottak. Ha mégis valakinek most lenne rájuk szüksége, kérem forduljon közvetlenül e-mailben hozzám, elküldöm neki:
– A vállalati folyamatok újraszervezése (BPR)
– Vezetői számviteli megoldások a teljesítménymérésre.
– Ügyfélkapcsolamenedzsment (CRM)
– Ellátási lánc költségszámítása (SCM)
– Üzleti folyamatok kontrollinja
– Projektkontrolling

M03. Mihály mérlege

A gazdasági év Magyarországon néhány kivételtől eltekintve megegyezik a naptári évvel, azaz január 1.-étől december 31.-éig tart. Ám ez nem volt mindig így, hiszen Magyarország területén a múlt század közepéig jellemzően az agrárgazdálkodás volt meghatározó. A növénytermesztés, állattartás éghajlatfüggő, ezért a földműves népek naptáraiban a gazdasági év az időjáráshoz igazodott. Szeptember hava a hagyomány szerint Szent Mihály hava, és szeptember 29, Szent Mihály napja szorosan összekapcsolódik a számadással, zárszámadással. Nemcsak evilági értelemben, hiszen Szent Mihály – akit többnyire kezében karddal és mérleggel ábrázolnak – a túlvilágra költöző lelkek kísérője is, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor…

Mihály mérlege

Könyvelési(?) adok-kapok: tartozik és követel

A főkönyvi számla két oldala, a “tartozik” és a “követel” helyes használata jelenti a legnehezebb próbatételt a könyveléssel ismerkedők számára. De vajon tényleg csak egy könyvelési technika az, ami ilyenkor a kihívást jelenti?! Az alábbi írásból megértheted, hogy itt is – mint annyi minden más tanulási feladatnál életed során – miért nem a “vagy-vagy” hanem az “és” a megfelelő válasz.

Könyvelési adok-kapok?

A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T) oldalnak, a jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezzük. A „Tartozik” és „Követel” ugyanolyan szakmai elnevezésnek fogható fel, mint pl. az „anód” és „katód” a fizikában, vagy a „pozitív” és „negatív” a matematikában. E megnevezésekt(l a számlarendben használt valamennyi számla esetében nem kell különösebb logikát számon kérni: a kontírozáskor jelentése mindössze annyi, hogy – amennyiben valamennyi könyvviteli számlát kis mérlegnek képzelünk el, akkor a “tartozik” megnevezés, értékeket a bal “serpeny(be, míg a “Követel” megnevezés,eket a jobb serpenyőbe helyezzük.
A számlák két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége az egyenleg. A főkönyvi számlának a Tartozik vagy Követel egyenlegét a számla két oldalára könyvelt nagyobb forgalom határozza meg. Tartozik a számla egyenlege akkor, ha Tartozik oldalra könyvelt összeg meghaladja a Követel oldalon könyvelt összeget. A számla egyenlege Követel, ha a számla Követel oldalára könyvelt összeg meghaladja a Tartozik oldalára könyvelt összeget.

A Tartozik és Követel elnevezés a perszonális számlaelméletekben bukkan fel, amelyek lényege az volt, hogy a számlákat formai szempontból csoportosították és minden számla mögé egy-egy személyt rendeltek. A számlákat tehát megszemélyesítették, és úgy vélték, hogy a könyvelés nem a vagyontárgyak mozgásának kimutatására irányul, hanem a tényleges tartozások és követelések rögzítésére. A perszonális számlaelmélet alapvető könyvelési szabálya: aki ad, az követel, aki kap, az tartozik.
Tehát adás és kapás, követelés és tartozás… Az adás egy csereaktusnak mindig a kezdeményező, aktív, míg a kapás az elfogadó, passzív oldalát adja. Az üzleti világban ezt a két cselekedetet folyamatosan mérlegeljük, vigyázva hogy a mérleg két serpenyője lehetőleg egyensúlyba legyen.

Sőt! A magánélet szinte minden területén az adok kapok elvét igyekszünk érvényesíteni. Ilyen értelemben Karinthy alábbi gyönyörű, verse gyakorlatilag egy könyvelési adok-kapok lenne csupán?

Karinthy Frigyes: Lecke

Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem csókot adni.
Megfúltál, úgy öleltelek
Mutatni, hogy ölelj te meg.
És sírtam is, ölelve térded,
Mert tudtam, hittem, hogy megérted,
Bő könnyeim, a könnyü bért,
Mit értem ontsz, a könnyekért.
Eldobtam mindent – íme, lásd,
Hogyan lehet szeretni mást,
Kiért mindent százszor megadnál,
Ezerszer jobban önmagadnál.
Kész vagyok meghalni miattad,
Hogy élj, hogy meg ne halj miattam,
Ahogy hiszem, hiszen mutattad.
Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad,
Csak az kap ingyen, aki ingyen ad.
Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e –
Mindössze ennyi volt a lecke,
Mindössze ennyi a titok,
De jaj neked, ha nem tudod.
Jaj néked, hogyha az egész
Szabály és példa kárbavész –
Jobb lett volna meg sem születni
Nékünk, mint egymást nem szeretni.

Az adok-kapok játszma egyoldalúvá válása mellett nem létezik sem egészséges üzleti, sem egészséges magánéleti kapcsolat. Aki örökösen csak kapni akar, akinek „minden jár” mindig csak elfogad a viszonzás leghalványabb igénye nélkül, az valójában megrekedt a fejlődés gyermeki szintjén. Az adás az éretté vált felnőtt viselkedési mintája. Erich Fromm szerint az anyagi dolgok szférájában adni annyi, mint gazdagnak lenni. Ám nem az a gazdag, akinek sok van, hanem aki sokat ad. Az áruhalmozó, aki attól retteg, hogy hátha elveszít valamit, bármennyije van is, lélektanilag tönkrement nincstelennek tekinthető. Aki viszont önként tud adni, az gazdag. A szegénység egy bizonyos ponton túl lehetetlenné teszi, hogy valaki adni tudjon, és ez nemcsak a közvetlenül okozott szenvedés miatt annyira fájdalmas, hanem azért is, mert megfosztja a szegényt az ajándékozás örömétől és lehetőségétől, s emiatt valóban “aki szegény, az a legszegényebb…”

A nem anyagi dolgok szférájában is sajátos kölcsönhatás van az adok-kapok között. Mit adhat e tartományban az egyik ember a másiknak? Nem mást, mint önmagát, önmaga legbecsesebbjét, valamit a saját életéből: örömét, érdeklődését, értelmét, tudását, jókedvét vagy éppen együtt érző bánatát. Egy alkotó személyiség számára az “adás” a hatóerő legnagyobb mérvű kifejezése; hiszen amikor ad, ebben a tettben átéli erejét, értékeit, hatalmát. A felfokozott vitalitásnak és hatóerőnek ez az élménye örömmel tölti el, mivel túláradónak, bőkezűnek élheti meg önmagát. Termékeny és őszinte kapcsolat esetén a színészt formálja a közönsége, az orvost gyógyítja a betege és a tanár is folyamatosan tanul a tanítványaitól.

A vers forráshelye: http://mek.oszk.hu/00700/00718/00718.htm

Tudod-e milyen szimbólumokat hordoz egy főkönyvi számla?

A könyvelési technikánk részeként ismert főkönyvi számla, amely formára egy T betűt, illetve egy „Tau” keresztet formál egy olyan ősi szimbólumot rejt magába, amelynek jelentésvilága nem tanulság nélküli egy ma élő ember számára sem…

Szepes Mária bátyja, írói álnevén Wictor Charon rendelkezett az analógiás gondolkodás készségével (vigyázz: nem analitikus!) és ennek keretében sokat foglalkozott a betűk, a hieroglifák, a geometriai formák, a színek szimbológiájával, mindezek hármas (testi-lelki-szellemi) értelmezésével. A továbbiakban a „Misztikus út” című művéből emelek ki néhány, a témánk szempontjából érdekes részletet:
A főkönyvi számla (T), mint szimbólum

Jogos-e a főkönyvi számlát akasztófának nevezni?

A T betünek megfelelő főkönyvi számlát a számvitelt tanuló diákok – némi elégtételt véve tanulási nehézségeik és esetleges kudarcaik miatt – előszeretettel nevezik “akasztófának”. Vélhetőleg kevesen tudják közülük, hogy ha nem is az akasztáshoz, hanem a keresztrefeszítésehez a T betüt formázó Tau keresztnek valóban köze van. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a keresztrefeszített ember halálát elsődlegesen keringési sokk és fulladás okozza, akkor valójában nem is tejesen alaptalan az akasztófa elnevezés.

Miközben hiszem és remélem, hogy a számvitel, a kettős könyvelés, a számlasoros technika elsajátítása nem okoz számodra olyan kínokat, hogy a keresztrefeszítésre kellene asszociálnod, a keresztrefeszítésről elolvashatod az alábbi írást:

A keresztrefeszítés módszerei

Forrás: http://www.biblialap.hu/rovat.php?i_rovat_id=37&i_cikk_id=25

A keresztrefeszítést valószínűleg a perzsák kezdték alkalmazni. Nagy Sándor vezette be Egyiptomban és Karthágóban, és úgy tűnik, az utóbbiaktól tanulták el a rómaiak. Bár nem a rómaiak találták fel a keresztrefeszítést, ők tökéletesítették mint a kínzás és halálbüntetés formáját, mely lassú, a legnagyobb fájdalommal és szenvedéssel járó halált volt hivatva előidézni. A kivégzés egyik legcsúfosabb, legkegyetlenebb módja volt, melyet rendszerint csak rabszolgák, idegenek, forradalmárok és a legaljasabb bűnözők számára tartottak fönn. A római törvény rendszerint védte polgárait a kereszthaláltól, kivéve a katonaszökevényeket. Kezdeti formájában Perzsiában az áldozatot vagy egy fára, vagy egy függőleges póznára kötözték, ill. szögezték, abból a meggondolásból, hogy a bűnös áldozat lába ne érintse a szent földet. Csak később használtak igazi keresztet, ami egy függőleges cölöpből (stipes) és egy vízszintes keresztrúdból (patibulum) állt, és több változata is volt.
Jézus a hereszttel
Bár a régészeti és történelmi bizonyítékok erősen arra utalnak, hogy Jézus idejében Palesztinában a rómaiak többnyire az alacsony T-alakú keresztet használták (3. ábra), a keresztre feszítés gyakorlata gyakran változott az adott földrajzi területen belül is az ítéletvégrehajtók elképzeléseitől függően, és latin keresztet vagy más félét is használhattak.
Szokás szerint az elítélt maga vitte keresztjét a cölöptől, ahol megkorbácsolták a város falain kívülre, a keresztrefeszítés helyére. Rendszerint mezítelen volt, hacsak a helyi szokások ezt nem tiltották. Mivel az egész kereszt súlya feltehetően jócskán meghaladta a 300 fontot (136 kg), az áldozat csak a keresztrudat vitte (3. ábra). A 75-125 fontnyi (34-57 kg) keresztrudat keresztben a nyakszirtjére helyezték, amit aztán vállaival egyensúlyozott. A megfeszítés helyszínére tartó menet élén egy százados vezette római katonai csapat ment. Az egyik katona egy táblát (titulus) vitt, amin az elítélt neve és bűnei voltak feltüntetve. A titulust aztán a kereszt tetejére függesztették. A római őrség nem hagyta ott az áldozatot, amíg meg nem győződött annak haláláról.

Zweig: Sakknovella

Stefan Zweig Stefan Zweig

Miközben a napokban a „megmérettetett és könnyűnek találtatott” keresővel böngésztem, a találatok között rábukkantam Stefan Zweig Sakknovellájára, erre a kamaszkorom egyik meghatározó olvasmányélményét jelentő műre, amit sokan – okkal – Zweig legkitűnőbb munkájának tartanak. Két éve sikerült férjemnek felhajtani egy antikváriumi példányt, mivel a korábbinak nyoma veszett. És lám, a Magyar Elektronikus könyvtár jóvoltából Te is elérheted, és már a hétvégén el is olvashatod. Ám ha jobban szeretnéd meghallgatni, ezt is megteheted Gálvölgyi János tolmácsolásában hangoskönyv változatban.

Szigorodnak a gazdasági bűncselekmények

Az első előadásban kitértem a gazdasági bűncselekmények, így többek között a számviteli fegyelem megsértése elleni fellépés szigorodására.(Persze a törvény ereje időnként nem egyformán sújt le itt sem, általában vannak az egyenlők – ide tartozik a nagy átlag, akik nem szokták megúszni – és vannak egyenlőbbek – ide lényegesen kevesebben tartoznak…) E témában több cikket is elolvashatsz a Menedzser fórum oldalán.

Megígértem, hogy elérhetővé teszem Lukács Tanár Úr előadásanyagát, amely a XIV. Országos Könyvvizsgálói Konferencián hangzott el (Eger, 2006. szeptember 7-8.):

Kreatív számvitel, vétlen hiba, szándékos csalás
Előadás prezentáció

Személyes életstratégia tréning legközelebb március 22-23-án

Tréningemen életstratégiád megalkotásában vagy újragondolásában tudok és akarok hathatós segítséget adni számodra. Elvárlak és segítek Neked, ha még nem tudod biztosan, hogy mit akarsz valójában kezdeni az életedben, milyen pálya való neked, melyek sorsod valódi mozgatórugói. Akkor is támogatásra, energiatartalékaid mozgósítására számíthatsz tőlem, ha elveszítetted állásod, válságba kerültél, veszteséged, gyászod van, és nem látod, merre indulj tovább, ha nincs elég erőd és hited, hogy újra talpraállj. Végül olyankor is szeretnék Neked segíteni, amikor új életfeladat (próbatétel) előtt állsz – például családalapításra, gyerekvállalásra, nyugdíjas éveidre készülsz- és aggódással tölt el az ismeretlen helyzet, az új életkörülmények, a kapcsolatok átrendeződése. A tréning szombaton 9 órakor kezdődik, és vasárnap délután 4 óráig tart családias körülmények között Tardoson igen finom házikoszttal. A két nap étkezéssel szállás nélkül 35.000,- Ft+ÁFA. Kedvezményt kapnak a 25 év alatti, az 50 év feletti, valamint a tardosi jelentkezők és a visszatérő résztvevők, számukra a tréning 30.000,- Ft+ÁFA. A szállás költség 3.000,- Ft/éj + ÁFA.

A legközelebbi tréning időpontja 2007. március 22-23.

Jelentkezési szándékodat a kitöltött jelentkezési lap visszaküldésével jelezheted, esetleges kérdéseidre szívesen válaszolok a laabagnes@gmail.com e-mail címen.