Ajánlott irodalom vezetői számvitelhez

Évek óta készíttetek hallgatóimmal recenziókat bemutató formában az ajánlott irodalomhoz. Közzéteszem ezeket, mivel tanulságos, hogy ki, mit emel ki, mit tart fontosnak, hogyan próbálja alkalmazni a képi megjelenítés lehetőségeit. Természetesen ezek bemutatóanyagok nem egyenfajsúlyuak. Ahol több megoldás is született, a sorolás egyben a saját szubjektív rangsorom is.

1.Robert S. Kaplan -; Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan -; haladó vezetői számvitel -; PANEM 2003.

Fülszöveg a könyvhöz: Könyvünk tárgya a vezetői üzleti gazdaságtan. Szemléletmódja azon a funkción alapul, hogy a vezetői számviteli információknak közvetlenül a menedzsmentet kell szolgálnia, háttérbe szorítva a más szempontokból elkerülhetetlen (például külső legitimációs, pénzügyi számviteli) feladatokat.
A döntéshozó vezető sokszor szembesül a következő kérdésekkel: Elegendő és megfelelően szelektált információval rendelkezik-e a döntéshez a konkrét szituációban? Ugyanaz az információ szükséges a rövid távú és a több éves kihatású termék-bevezetési döntéshez? Ismerjük-e a költségeinket? Mit kezdjünk az egyre növekvő általános költségekkel, hogyan rendelhetjük ezeket a költségokozókhoz, elhagyva a nem megalapozott pótlékoló kalkulációt. Egyre fontosabb kérdés a vezető számára továbbá, hogy a tulajdonosi érték növelése érdekében milyen döntési kritériumokat kell használni a különböző szinteken?
A vezetői számvitel tartalmában tehát az üzleti döntések megalapozását szolgálja. Módszereket ad a költségszerkezet elemzésére, foglalkozik a rövid távú tervezés, az erőforrás-allokáció és a kapacitásköltség kezelésének problémáival. Részletesen tárgyalja a szolgáltatóegységek teljesítménymérését és költségeiknek üzemekhez, tevékenységekhez rendelését.
A szerzők bevezetik az olvasót a tevékenység alapú költségszámítás rejtelmeibe, bemutatják annak bevezetésével nyerhető előnyöket és hasznokat. Külön fejezetek tárgyalják az árazást, ezen belül is a termékmixek kezelésének a kérdéseit, a költségközpontok és a transzferárak kialakításának lehetséges megoldásait. Hatékonyan oldják meg a pénzügyi teljesítményméréssel foglalkozó fejezetekben az implicit tőkelekötés költségeinek számbevételét és döntési kritériumokba történő beépítését. A könyv külön fejezetben foglalkozik az ösztönző rendszerek kialakításával, segítséget nyújtva a vállalati értéknövelésre irányuló érdekeltség megteremtéséhez.
A vezetői üzleti gazdaságtan túllép a múltbéli adatok rögzítésén, társszerepet kap a működési és stratégiai döntések meghozatalában, a szervezeti teljesítmény értékelésében, az ösztönzésben. Ezáltal lesz maga is erőforrás.

E könyv és további külföldi szakirodalmka feldolgozásával készítette el Dr. Kárpáti Tibor, a Debreceni Egyetem oktatója értékes bemutatóanyagait, amelyek önáló hozzáadott értékkel is bírnak:

A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I.
A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management II.
Decentralizáció – felelősségi központok
Economic Value Added

2.Robert S. Kaplan -; David P. Norton: Balanced Scorecard -; Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer, Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát -; KJK, 1998)

Fülszöveg a könyvhöz: A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998-ban megjelentette a világsikert aratott könyv magyar változatát. A mű eredetije 1996-ban jelent meg a President and Fellows of Harvard College kiadásában, és világszerte igen gyorsan népszerűvé vált, átformálva a menedzserek és a menedzsmenttudomány művelőinek gondolkodását .Olyan eszközt és szemléletet adott,amely elősegítette a stratégiai gondolkodás érvényre juttatását a vállalati gyakorlatban.
Robert Kaplan,a Harvard Business School professzora hosszabb ideje folytat kiemelkedő tevékenységet a teljesítmények értékelése,a menedzsment számvitel területén. David Norton, a Nolan Norton elnöke volt a vezetője annak a kutatási projektnek, amely a hagyományos pénzügyi mutatókra épülő teljesítményértékelési módszert meghaladó, új, komplexebb eljárás kifejlesztésére törekedett. A közösen végzett, több vállalatra kiterjedő elemző kutatás, és az azt követő továbbfejlesztés vezetett a könyv megírásához. A mű olyan módszert mutat be, amely a szervezet különböző területeinek és tevékenységeinek kapcsolatát rendszerszemléltetően vizsgálja, összehangolja a hosszú és rövidtávú szemléletet, a stratégia valóra váltásának
kulcstényezőire irányítja a figyelmet, érthetővé teszi minden szervezeti egység számára, hogyan járulhat hozzá a vállalat sikereihez, növelve annak versenyképességét. A BSC (Balanced Scorecard) működtetése lehetővé teszi a folyamatos szervezeti tanulást, így segítve a folyamatos fejlődést. Mindezt kettős célfüggvény szellemében igyekszik megvalósítani:figyelve egyfelől a tulajdonosok,másfelől az alkalmazottak céljainak megvalósulására.
A könyv bevezető fejezeteiben a teljesítményértékelés jelentőségével foglakozva felsorakoztatja azokat a szervezeti működést befolyásoló tényezőket, amelyek korunk információs társadalmában egy korszerű, méréseken, információkon alapuló komplex irányítási eszköz szükségességét igazolják. Majd más mutatószám-rendszerekkel szembeállítva érvel a BSC mellett. A BSC céljait a vállalat stratégiájából kell levezetni: a múlt teljesítményét tükröző pénzügyi mutatók kiegészülnek olyan mutatókkal, amelyek a jövőbeli teljesítményekre ható elemekről nyújtanak információt. Segítségével a menedzserek megérthetik, hogy az általuk menedzselt egységek miképpen termelnek értéket a jelenben és a jövőben, és hogy milyen fejlesztésekre van szükség a jövőbeni versenyképesség, a teljesítmény javítása érdekében.
A szervezeti teljesítményt a BSC négy nézőpontból vizsgálja: a pénzügy (Mit várnak tőlünk a tulajdonosok?), a vevők (Mit várnak tőlünk a vevők?), a működés folyamatai (Milyen folyamatokban kell kiemelkedőt nyújtanunk?) és a tanulás (Hogyan őrizhetjük meg fejlődési képességünket?) szemszögéből. A könyv első része a négy nézőpont céljainak és mutatószámainak kialakításával foglalkozik részletesen. Ennek során számos vállalati példát mutat be,ezzel nemcsak szemléletessé teszi a BSC alkalmazását egy-egy üzleti egységre vonatkozóan, de „testközelbe hozza” az eljárást. A 8.fejezetben kiterjesztik a BSC koncepcióját olyan vállalatokra, amelyek több üzleti egységből állnak. Külön érdekessége a fejezetnek, hogy tárgyalja a nonprofit szférára történő kiterjesztés lehetőségét is.
A könyv második részében, a 9.-12.fejezetekben a BSC stratégiai menedzsmentben játszott szerepéről kapunk átfogó képet. Amint a vállalat kialakította az első BSC-t, felmerül a probléma,hogyan építsék be azt a stratégiai menedzsment folyamatába, azaz hogyan hidalják át a szakadékot a stratégia megfogalmazása és végrehajtása között. Ebben a részben a szerzők bemutatják, hogyan győzhetők le a tipikus akadályok: a jövőképet nem tudják mindenki számára érthető és végrehajtható akciókra lefordítani; nincs összhang a szervezeti és az egyéni célok között; a stratégia végrehajtására irányuló akcióprogramok, az erőforrás-elosztással kapcsolatos döntések és a stratégiai prioritások között nincs kapcsolat; és végül nincs visszacsatolás a stratégia megvalósításáról ,csak az operatív teljesítményekről. Az utolsó, 12. fejezet két vállalat kétéves időszak alatti fejlődését mutatja be annak buktatóival és eredményeivel .Ebben a fejezetben az érdeklődő olvasó javaslatokat talál a BSC bevezetésével kapcsolatos szervezési tennivalókról is.
Elolvasva a könyvet, remélem osztani fogják azt a nézetemet, hogy a BSC lényegesen több mint egy új módszer, sokkal inkább egy menedzsment filozófia megtestesítője, hiszen rendkívül komplex módon vizsgálja a vállalati teljesítmény alakulását befolyásoló tényezőket, mindig a lényegre fókuszál,és a jövőbeli fejlődést tartja szem előtt.
A BSC koncepciója számos kutatót és szakírót is megihletett, jelentős számú követő,alkalmazó és továbbfejlesztő kutatás indult az első publikációk óta. A BSC európai alkalmazásának az amerikaitól eltérő, európai sajátosságairól olvashatnak Horváth P. és Kaufmann L. tollából, „Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer –a stratégiák valóra váltásának egyik eszköze ” címmel, előző számunkban (47.-55.o.). Maguk a szerzők is továbbfejlesztendőnek, „köztes anyagnak ” tekintik a most bemutatott könyvet. Ennek ellenére sok hazai vállalati menedzser számára már a mai formájában is jelentős segítséget nyújthat a vállalati stratégia megvalósítási folyamatában. A könyv igen olvasmányos,a bemutatott BSC-k és esettanulmányok könnyen érthetőek,tanulságosak a gyakorló menedzserek számára,és jól használhatók képzési célból is.

Zoltán Tamás könyvbemutatója zip formátumban
Péterffy Réka könyvbemutatója
Péter Ágnes könyvbemutatója
Németh Gergely könyvbemutatója
Molontay Patrik könyvbemutatója1 2 3
Csanádi GÁbor könyvbemutatója

3.Robert S. Kaplan -; David P. Norton: Stratégiaközpontú szervezet -; PANEM 2002.

Fülszöveg a könyvhöz: A stratégia még soha nem volt olyan fontos, mint napjaink új üzleti környezetében. A kutatások és a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a legtöbb vállalat nem tudja sikeresen megvalósítani stratégiáját, mégpedig többnyire azért nem, mert felülről lefelé irányuló, pénzügyi szempontú és taktikai vezetési folyamatokat alkalmaz, amelyeket még a múltbeli szervezetek számára terveztek. Kaplan és Norton, a Balanced Scorecard, e forradalmian új teljesítménymenedzsment-eszköz alkotói, most egy merőben újszerű megközelítést mutatnak be, amely a stratégia megvalósítását minden vállalati dolgozó mindennapi feladatát képező, folyamatos tevékenységgé alakítja át. Kétszáz, a Balanced Scorecardot már bevezetett vállalatnál tíz év alatt szerzett tanulási és kutatási eredményeiket ismertetik. Több mint húsz esettanulmányban szemléltetik – többek között a Mobil, a CIGNA, a Nova Scotia Power, az AT&T Canada példáján -, hogyan fejlesztették ezek a vállalatok egyre magasabb szintre a Balanced Scorecardot, arra használva a kiegyensúlyozott mutatószámrendszert, hogy olyan új teljesítménymenedzsment-keretet alkossanak meg, amely a stratégiát helyezi a legfontosabb vezetési folyamatok és rendszerek középpontjába. Kaplan és Norton öt elvet fogalmaz meg a stratégiaközpontú szervezet létrehozására: 1. Fordítsuk le a stratégiát az operatív működés nyelvére. 2. Alakítsuk a szervezetet a stratégiához. 3. Tegyük a stratégiát mindenki mindennapi feladatává. 4. Alakítsuk folyamatos tevékenységgé a stratégiaalkotást. 5. A változást a felső vezetők kezdeményezzék. Az alkotók részletesen beszámolnak arról, hogy a különböző területeken (magánszféra, közszféra, nonprofit szféra) működő szervezetek hogyan alkalmazták ezeket az elveket, és értek el átütő és fenntartható javulást teljesítményükben. Napjaink legforradalmibb üzleti ötletére építve a mai vezetők úgy képesek formálni vállalatukat, hogy azok választ tudjanak adni a kihívásokra, és eredményesen működjenek az új üzleti környezetben.

Nagy Krisztina könyvbemutatója
Fehér Tilla könyvbemutatója
Schneider Csilla könyvbemutatója
Csató Csilla könyvbemutatója
Túri Attila könyvbemutatója
Veréb Ildikó könyvbemutatója

4.Robert S. Kaplan -; David P. Norton: Stratégiai térképek -; Hogyan alakulnak az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?-; PANEM 2005.

Fülszöveg a könyvhöz: Kaplan és Norton az általuk kifejlesztett új eszköz, a stratégiai térképek világába vezeti be az olvasót.

Az első rész bevezetőt nyújt a stratégiai térképek világába. Megmagyarázza a stratégiai térkép sablont és leírja kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balance Scorecard, BSC) a négy nézőpontja céljainak kiválasztását. A második rész a négy belső nézőpont folyamataihoz tartozó célok és mércék mélyébe hatolnak. A harmadik rész a tanulási és fejlődési perspektíva belső stratégiai folyamatokkal való összehangolásáról szól, és itt tekintjük át az immateriális javak értékteremtő funkcióját is. A negyedik rész a második és harmadik rész alapozó anyagait használja fel stratégiai térképek megalkotásához négy általános megkülönböztető stratégia esetére. Az egyes fejezeték végén, valamint az ötödik részben rövid szemelvényeket olvashatunk a szerzők vállalati tapasztalatainak anyagából. Az esettanulmányok tartalmazzák a szervezet környezetét és stratégiáját, stratégiai térképét és néhány, a stratégiai térkép által elért eredményét. Az alkalmazó szervezetek sorába tartoznak gyártó- és szolgáltatóvállalatok, nagy nyereségérdekelt és kis non-profit szervezetek, valamint számos közhivatal az iskolai körzetektől a védelmi minisztériumig terjedő skálán.

A könyv betekintést nyújt a szakemberek számára (akár a stratégiai tervezés, a minőség, az emberi erőforrás, az információtechnológia vagy a pénzügyek területéről), hogyan képezzék le átfogó, integrált, vizualizált módon stratégiájukat, ami a stratégiaközpontú szervezetté válás első lépcsője.

Bíró Zsófia könyvbemutatója
Bozsoki Lilla könyvbemutatója
Majoros Marianna könyvbemutatója

5.Becker P.:-; Turner A.:-; Varsányi J.: -; Virág M.: Érték-alapú stratégiák. A pénzügyi teljesítmény Értékvezérelt menedzsmentje Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005

Fülszöveg a könyvhöz: Ez a könyv több szempontból is rendhagyó újdonságnak számít a vállalati teljesítmények értékelésével foglalkozó szakirodalomban. Röviden összefoglalja a vállalati teljesítménymérés célját, elméleti és módszertani hagyományait, majd gyökeresen új szemléleti alapon vezeti át az olvasót, a tulajdonosi értékképzést és értéknövelést célzó gondolkodás, számítási elvek, modellek és gyakorlati alkalmazás területére. A szerzők a téma rangos nemzetközi szakirodalmának feldolgozásával, majd a hazai gyakorlati alkalmazás egyes jellemző eseteinek tárgyalásával és sokoldalú értékelésével hangsúlyozzák és igazolják az új szemlélet gyökeres menedzseri szemléletváltáshoz vezető indokait, tartalmi kérdéseit és elvitathatatlan gyakorlati előnyeit.

Riffer Orsolya könybemutatója
Sipőcz Tamás könyvbemutatója

6.Chadwick: Vezetői számvitel (Panem Könyvkiadó 1999.)

Fülszöveg a könyvhöz: A vezetõi számvitel célja, hogy a vezetõ hatékony és jó döntéseket hozzon. Ehhez szüksége van a szaknyelv alapos ismeretére, az alapelvek és technikák gyakorlati alkalmazására. Tudnia kell, hogy milyen információk állnak rendelkezésére, azokat tudja használni, ugyanakkor tisztában kell lennie azok korlátaival. Ez a könyv ehhez nyújt tömör, igen hasznos ismereteket.

A könyv tartalomjegyzéke

Nagy Katalin könvbemutatója
Tóth Eszter könyvbemutatója

7.Cooper, Robin -; Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

Fülszöveg a könyvhöz: A szakterület két kiválóságának munkája a lehető legjobb forrás a tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing) módszertanának tanulmányozásához, megértéséhez és alkalmazásához. A könyv olyan integrált, tudás alapú rendszerek létrehozásával foglalkozik, ami nem csupán adatokat közvetít a vezetők számára, hanem értelmes, tartalmas. a döntések előkészítéséhez nélkülözhetetlen információkat. A szerzők egységes, átfogó rendszerben tárgyalják az elmúlt tizenöt év során a korszerű költséggazdálkodási módszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. A legtöbb vállalati vezető már hallott a tevékenység alapú költségszámításról (ABC), a tevékenység alapú irányításról (ABM), a kaizen költségszámításról, a célköltség-számításról vagy nem pénzügyi jellegű teljesítménymérésről. De hogyan illeszthetők össze ezek az újszerű költségszámítási megközelítések? Vajon összeegyeztethetők-e a jelenlegi pénzügyi irányítási rendszerekkel, vagy a szervezeteknek a már meglévő rendszereiket le kell cserélniük új, integrált rendszerekre? A szerzők egyértelmű választ kívánnak adni ezekre a döntő fontosságú kérdésekre. Két alapvető koncepciót vázolnak fel arra vonatkozóan, hogyan válhat a pénzügyi információ a múltbeli események passzív regisztrálásának eszközéből a jövőt befolyásoló, proaktív tényezővé. Bemutatják azt az elméleti áttörést, amely a visszacsatoló jellegű költségszámításból a jövőbe mutató költséggazdálkodásig vezet. Ebben a koncepcióban a költséggazdálkodási és teljesítménymérési rendszerek a stratégiaalkotás és -megvalósítás, valamint a működés fejlesztésének szerves részét képezik. Az elméleti ismereteken túl piacvezető multinacionális cégekről készült esettanulmányok mutatják be, hogy megfelelő költséggazdálkodási és teljesítménymenedzsment-rendszerek létrehozásával és felhasználásával miképpen növelhető a szervezetek teljesítménye és jövedelmezősége. A könyv mindenkinek szól, aki bármilyen szinten és területen részese egy vállalat vezetésének, ezen kívül tankönyvnek is kiváló az egyetemi és a posztgraduális képzésben.

Siegler Zsófia könyvbemutatója
Kele Katalin könyvbemutatója

8.Copeland, Tom -; Koller, Tim -; Murrin Jack: Vállalatértékelés, Panem Könyvkiadó -; Jonh Wiley &

Fülszöveg a könyvhöz: A működő vállalat az értéktárgyak legbonyolultabb fajtája. Számos tényező befolyásolja egy cég értékét, az abban birtokolt tulajdoni részesedés piaci árának alakulását. Ezért különösen fontos szerepe van a megbízható értékelésnek, valamint az értékmaximáló vállalatvezetésnek.

Jövedelemtermelő szervezetként egyetlen vállalatnak sincs stabil, a saját belső tulajdonságaiból törvényszerűen következő, azok által egyértelműen meghatározott, pénzben kifejezhető értéke. Nem ismerünk olyan technikát, amelynek alkalmazásával a vállalat értékét egzakt módon ki lehetne számítani úgy, hogy abban ne kapjanak szerepet becslések, szubjektív értékelések.

A vállalat értékének alakulásában igen nagy szerepe van a belső tulajdonságainak és annak, hogy a cég vezetése hogyan építi, fejleszti és főként hogyan hasznosítja ezeket a tulajdonságokat. A belső tulajdonságok jó menedzselése és kiaknázása mellett számos külső tényező is meghatározó jelentőségű. A vállalat értékelésében elsősorban ezek okozzák a bizonytalanságot, amit jó technikákkal lehet ugyan csökkenteni, képtelenség azonban teljesen kiküszöbölni. Még nehezebb annak előrejelzése, hogy miként alakulnak azok a tényezők, amelyek jelentősen befolyásolhatják az adott vállalat jövőbeni működési feltételeit és eredményét. Az értékmaximáló vállalatvezetés feladata, hogy menedzselje a cég alkalmazkodását e külső tényezőkhöz, s a cég érdekei szerint igyekezzen befolyásolni azok alakulását.

A jó vállalatértékelési módszer alkalmazása nemcsak a tőkepiacon, a vállalati tulajdonhányadok adásvételénél létfontosságú, azt a jó vállalatvezetésnek is készséggé kell fejlesztenie. Menedzselni csak azt lehet, ami megbízhatóan mérhető. Minden jelentős cég vezetése számára meghatározó stratégiai kérdés az érték menedzselése. Ilyen a cégek átstrukturálása, a tevékenységi ágak kiárusítása, illetve felvásárlása, az addig koronagyémántokként kezelt eszközök eladása, vagy éppen az, hogy a cég értékelésében menynyire került előtérbe annak jövőbeni készpénzteremtő képessége.

Az angol Wiley és a magyar Panem Kiadó könyve a vállalatértékelésben és -vezetésben egyaránt jól használható elméleti ismereteket és gyakorlati módszereket kínál. Bemutatja az üzleti stratégiák és az érték közötti kapcsolatot és vele az értékmenedzselés lényegét. Ehhez esettanulmányt is ad. Felvázolja a cash flow jelentőségét az értékmenedzselésben, az értékközpontú vezetés koncepcióját, majd végigvezet az egy üzletággal rendelkező vállalatok értékelésén. Különösen tanulságos egy-egy valódi vállalat értékelésének bemutatása a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján.

A továbbiakban rátér a több üzletággal rendelkező vállalatok értékelésére, s ebben olyan fontos és kényes elemekre, mint a cég egyes összetevőinek értékelése. Mindezek logikus kiterjesztéseként foglalkozik a felvásárlások, a fúziók, a vállalatrész-eladások kérdéseivel, és bemutatja egy sikeres fúziós és felvásárlási program lépéseit. Ezt követően talán még nehezebb terepre viszi az innen nyerhető ismeretek felhasználóit: előbb az opcióárazást mutatja be, majd pedig – ínyenceknek, csemegeként – a bankok üzleti értékének meghatározását tárgyalja.

Dr. Kárpáti Tibor, DE bemutató anyaga a könyvhöz

9.Lázár László (2002) Értékek és mértékek. Disszertáció-részlet, BKÁE. -; Szöveggyűjtemény a menedzsment kontroll (controlling) tárgyhoz (2004). BKÁE, Budapest.

Lázár László: Értékek és mértékek PhD értekezészip formátumban
Benkö Zsolt könyvbemutatója

10.Lenkey Miklós: Értékelemzés. Közgazdasági Továbbképző Intézet. 1982.

Fülszöveg a könyvhöz:
A mai rohamosan fejlődő világban alaptörvényként jelenik meg az a tézis, miszerint az a vállalat tud hosszú távon fennmaradni, amelynek nyeresége folyamatosan növekszik. A könyv olyan módszert, teóriát tár elénk, amely ezen elsődleges cél legmagasabb szintű megvalósulását szolgálja. És még ennél is többet…

Mi a különbség az érték elemzése és az értékelemzés végzése között? Milyen hatása lehet az értékelemzésnek a vállalat működésére és jövőjére? Mi jelenti az értékelemzésben az értéket: egy termék, egy ember, egy vállalat? Hogyan kapcsolhatjuk össze a csoportmunka lélektanát az eredményességgel? Milyen ismert módszerek segíthetnek egy projekt/szervezet értékelemzésében? Hogyan képezhetünk megtakarítást hozó funkció-költség párokat?

Ilyen, és ezekhez hasonló, a vállalat életpályájára gyökeresen ható kérdésekre találunk választ Dr. Lenkey Miklós Értékelemzés c. könyvében. A szerzőt méltán nevezhetjük az értékelemzés egyik fő alakjának hazánkban, több neves munkát tudhat magáénak, sőt az egyik legrangosabb értékelemzési díj az ő nevéhez kapcsolódik.

A szerző nem in medias res mutatja be az értékelemzési folyamatot, gondosan építi fel mindazt az elméleti hátteret, amely az értékelemzés eljárásának, hatásának megértéséhez szükséges. Apró részletességgel írja le az értékelemzéshez elengedhetetlen tényezőket: az érték sokszínűségét, az értékelemzés szemléletét, a termelés szerepét, a funkciók és igények kapcsolatát, a költségelemzési technikákat, stb. Sorra veszi azokat a lépéseket, amelyek követésével sikeres és eredményes értékelemzést végezhetünk, de hosszasan tárgyalja az eljárás nemcsak tartalmi, de szellemi-lélektani feltételeit és jellemzőit is.

A könyv tehát sokkal több egyszerű fogalom- és eljárás-magyarázatnál. A szerző minden részletben kitér azokra a trükkökre, azokra az apró, de elengedhetetlen tényezőkre, amelyek szükségesek a megértéshez, sőt, a sikeres értékelemzéshez vezető utat is lerövidíti: 13 tanács formájában fogalmazza meg a sikerhez vezető út kulcsát.

Koppány Márta könyvbemutatója

11.Porter, Michael (1993): Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest

Fülszöveg a könyvhöz: Michael Porter Versenystratégia című könyve manapság aktuálisabb Magyarországon, mint volt első magyar nyelvű, 1993-as megjelenése idején. Porter a globális verseny új kihívásaira adott sikeres vállalati, iparági válaszokat elsőként rendszerezte a stratégiai pozíciók, versenytárselemzés, versenyelőnyök stb. fogalmakat bevezetve. Gyakorlatias gondolat- és eszközrendszere a vállalati stratégiaalkotásban maradandónak bizonyult, egyúttal alapját képezi az iparági és regionális klaszterek, helyi innovációs rendszerek fejlesztésének is. Könyve nemcsak az egyetemi oktatásban alkalmazható, hanem az európai és globális versenyben való sikeres helytállás vállalati stratégiájának kidolgozásához is.

Berencsi Balázs könyvbemutatója

12.Rappaport, Alfred: A tulajdonosi érték (Creating Shareholder Value), Alinea Kiadó, Budapest, 2002

Fülszöveg a könyvhöz: A vállalati stratégia végső próbája és egyetlen megbízható mérőszáma az, hogy teremt-e gazdasági értéket a tulajdonosok számára. Alfred Rappaport az üzleti életben klasszikusnak számító könyvében olyan, a gyakorlatban is használható eszköztárral látja el a vezetőket és a befektetőket, amely az átlagosnál magasabb hozam elérését teszi lehetővé. A könyvben bemutatott tulajdonosiérték-szemléletet világszerte széles körben alkalmazzák.

Előszó a magyar kiadáshoz

Gingl Orsolya könyvbemutatója
Kiss Gabriella könyvbemutatója

13.Sveiby K. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv, Budapest

Fülszöveg a könyvhöz: Az első könyv, amely eszközöket kínál az olyan immateriális javak mérésére, mint a kompetens és kreatív alkalmazottak, a szabadalmak, a márkanevek vagy a társaság hírneve. Karl Erik Sveiby számos, való életből vett példa segítségével gyakorlati tanácsokkal szolgál ahhoz, hogyan alakítsunk ki tudásközpontú stratégiát, és megmutatja: – hogyan tárjuk fel az ügyfelek és az alkalmazottak tudását, annak érdekében, hogy minél sikeresebb szervezetet építsünk; – hogyan kezeljük azokat az embereket, akiket gondolkodásuk tesz értékessé, hogyan nyerjünk bevételeket az eszmei javakból; és – miként igazolhatjuk a pénzintézetek előtt kiadóvállalatunk, könyvesboltunk vagy építészeti irodánk értékét. Sveiby a mélyére hatol annak a felszínes megközelítésnek, miszerint “az emberek az első számú értékeink”, s bemutatja, mennyire gyökeresen befolyásolják az immateriális javak a végső pénzügyi eredményt. Tudásmenedzsment Magyarországon címmel Boda György, a KPMG Consulting Kft. World Class Finance részlegének vezető menedzsertanácsadója írt bevezető tanulmányt. Többek közt tárgyalja a magyarországi adaptáció speciális problémáit, és gyorsfényképet ad a magyarországi vállalatok tudásvagyonának alakulásáról a tőzsdei jelzések alapján.

14.Boda György -; Szlávik Péter: Kontrolling rendszerek KJK-KERSZÖV, 2005.

Fülszöveg a könyvhöz: Harmadszor jelenik meg a KJK-KERSZÖV Kft. kiadásában Boda György és Szlávik Péter könyve, a Kontrolling rendszerek. Nem egyszerű utánnyomásról van szó. A szerzök könyvüket átdolgozták, a könyv a kontrolling fejlődésének legújabb eredményeivel egészült ki. A kiadványban a kontrolling módszertana következetesen az értékalapú vállalatirányítás szempontjai szerint épül fel. A módszertani hátteret jelentő vezetői számvitel kiterjed a nem anyagi folyamatok kontrollingjának irányába, ami a hagyományos kontrolling elhanyagolt területe, így a költségkontrolling és a vállalati vagyon menedzsmentje teljesen új értelmet nyer. Az eszközök és a költségek szétválasztása pontosabbá válik, ami a hatékonyság növelésének fontos feltétele. Egy ponton megmaradtak a régi elvek: a könyv anyaga könnyen értelmezhető, ugyanakkor kellően komplex modellekbe foglalt, amelyek a gyakorlati alkalmazáshoz komoly segítséget nyújtanak. Ezek a modellek a kiadványhoz mellékelt CD-ről letölthetők. A könyv feldolgozására több időt szánó olvasók pedig külön fejezetekbe kigyűjtve találják meg az anyag egyes részleteit.

Nagy Csilla könyvbemutatója
Zimányi Orsolya könyvbemutója

Vezetői számvitel szigorlati tételei a levelező hallgatóknak

1. Miért kell a vezetői számvitelnek a cégstratégiát szolgálni?

Miért kell a vezetői számvitelnek a cégstratégiát szolgálni?

2. Mutassa be a szellemi vagyon főbb elemeit!

Második előadás letölthető anyaga, valamint “A kompetencia számvitel alapjai”

3. Ismertessen legalább egy új technikát az értékteremtés számbavételére!

Felhasználható oldalak a tétel kidolgozásához:
Célköltségszámítás, Kaisen költségszámítás
Ellátási lánc költségszámítása (SCM)
Értékelemzés
Folyamatalapú költségkalkuláció (PKR) és menedzsment (PKM), tevékenységalapú költségkalkuláció (ABC) és menedzsment (ABM)
Környezeti számvitel és kontrolling
Nulla bázisú költségtervezés (Zero Based Budgeting, ZBB)
Tulajdonosi értékmaximalizálás (Sharehorder Value, SHV)
Ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM)

4. Foglalja össze, milyen előnyökkel járhat a stratégiai térkép alapján való irányítás a cégvezetés számára?

Stratégiai térképek

Ezen kívül a szigorlati tételek kidolgozásához javaslom áttekinteni a vezetői számvitel letölthető témakörei oldalt.

Az idő megjelenítése a költészetben

szarkaTavasz

Ady Endre: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ
S végbe hanyatlik, kit annyian űztek,
De élethittel én, üldözött haló,
Március kofáira és szentjeire
Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek.

Hadd halljék végre olyan magyar szava,
Ki sohse félt, de most már nem is félhet,
De kihez bús Hunnia szíkjairól
Sírjáig eljut, lázítva, bárhova,
Gőgös grófi szó s piszkos szolgaének.

Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok
S terhére e föld száz Pontiusának
S haldoklóan mégis elküldöm magam
Boldogabb testvéreimnek síromon:
Az uj, jobb márciusi ifjúságnak.

Testvéreim, nincs nemigaz szavatok
S százszor többet merhettek, minthogy mertek.
Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb
Életre váltott jussa nem volt soha,
Mint mai, bús, magyar, ifju embernek.

Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs,
Csak majmolás, ál-urság és gaz birság
S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok
S mégis, sír-mélyről látom sikeretek:
Holnap talán könnyebb lesz a mártírság.

Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet,
Mert él basák és buták közepette,
Mert hiába lett acélból itt a szív,
Szép ember szívként szikrázni ha akar:
A honi rozsda megfogta, megette.

De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim,
Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni,
Az Élet szent okokból élni akar
S ha Magyarországra dob ki valakit,
Annak százszorta inkább kell akarni.

Életet és hitet üzen egy halott
Nektek fiatal, elhagyott testvérek,
Az olvasztó Tüzet küldi a hamu
S láng-óhaját, hogy. ne csüggedjetek el:
Március van s határtalan az Élet.

Ady Endre: A SZÉP HÚSVÉT

Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Husvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

József Attila: Hexameterek

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
Elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
Buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság
S boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

Látod, mennyire féve-ocsúdva szeretlek, Flóra!
E csepegô szép olvadozásban a gyászt a szivemrôl
Mint sebrôl a kötést, te leoldtad- újra bizsergek.
Szól örökös neved árja, törékeny báju verôfény,
És beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.

kócsagNyár

Carl Off: CARMINA BURANA

5. ECCE GRATUM
Ím, a drága
Nap sugára
fényét hinti szerteszét.
Bíborszínben
csillog minden,
vár ránk erdő, tarka rét.
Minden gondunk messze száll.
Bimbó pattan,
csók is csattan,
minden vidám: jön a nyár.
Fénytől éled
minden élet,
olvad gyorsan téli jég.
Zord tél múlhat,
mert már új Nap
szórja lángját szerteszét.
Tavasz jött a tél helyett.
Ad az élet
minden szépet,
tűz a Nap a Föld felett.

Dicsérjétek,
tiszteljétek,
tőle árad ránk a fény.
Vénusz küldte:
gyúljon tűzre
lángjától az ifjú vér.
Szájunk forró csókra vár.
Szellőszárnyon
boldog álom
minden szívhez eltalál.

(Pödör Ferenc fordítása)

József Attila: Nyár
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol –
vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél –
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.

főnixŐsz

Charles Baudelaire: Őszi ének I.

Hideg homály borúl szívünkre nemsokára;
tünő nyarunk tüze, ég veled, büszke fény!
Hallom, kopogva hull már házunk udvarára
a fa, s komor robaj döng válaszul kövén.

Lelkembe visszaszáll a tél: kaján s goromba
düh, kín és borzadály, hajszás, kemény robot;
s miként a sarki ég poklán a nap korongja:
jeges tönk lesz szívem, melyen véresen lobog.

Borzongva hallom, a hasábok hogy zuhognak;
ha vérpad épül, az sem ád ily hangokat.
Lelkem torony, amely lassanként összeroskad
az ostromgép nehéz ütései alatt.

S úgy tetszik, míg beföd e zaj egyhangu búja:
koporsót szegez itt nagy-sietve az ács…
Kinek? – Tegnap nyár volt; ez már az ősz borúja!
A nesz rejtelmesen sír, mint halk távozás.

Charles Baudelaire: Őszi ének II.

Szeretem nagy szemed zöldtüzü csillogását,
szép gyönyöröm, de ma oly keserű vagyok!
Nem szomjazom szobád, szíved s a tűz varázsát,
csak a Napot, amely a tengeren ragyog.

És mégis: légy anyám! szeress hajolj szivemre,
habár gonosz vagyok, hazug és hűtelen;
testvér vagy szerető, – légy fájó naplemente
s glóriás őszi ég: elhaló életem.

Nem tart soká: a sír les már az áldozatra!
Óh vond öledbe, vond, s öleld homlokom át:
hadd szürcsölöm, fehér s forró nyarunk siratva,
az őszutó derűs, langy-sárga sugarát!

(Szabó Lőrinc fordítása)

ŐSZI CHANSON
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél…

(Tóth Árpád fordítása)

Berzsenyi Dániel: A KÖZELÍTŐ TÉL

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!

Ady Endre: Három őszi könnycsepp
Őszi délben, őszi délben,
Óh, be nehéz
Kacagni a leányokra.
Őszi éjben, őszi éjben,
Óh, be nehéz
Fölnézni a csillagokra.

Őszi éjben, őszi délben,
Óh, be könnyű
Sírva, sírva leborulni.

Vörös hervadás

Erdő,
dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz,
reád lehellt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány színébe?
Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni
lármás kirándulókat és rigókat,
vizek zaját,
az élet édes-olcsó csengetyűit?
Olyan jó nem élni?
Örülsz?

verébTél

Szergej Jeszenyin: Behavazott síkság

Behavazott síkság, fehérarcu hold,
végig a vidékre szemfödél omolt.
Nyírfa sír az erdőn fehérfátylasan.
Ki halt meg e tájon? Talán én magam.

(Rab Zsuzsa fordítása)

Négy évszakA négy évszak

Arany János: 1872 MÁJUS 1

Jöhetsz tőlem vidor tavasz,
Jöhetsz bús őszi felleg,
Nyár, mely pirít, tél mely havaz:
Én meg nem énekellek.
Az én időmnek egy szaka
Van már csak: a fagyos tél,
S ama földsarki éjszaka,
Melynek több napja nem kél.
– – – – – – – – – – – – – –

József Attila: (Ime, hát megleltem hazámat…)

Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfillléres, a vashatos.

Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. – Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.

Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.

Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.

Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

Weöres Sándor: ELSŐ SZIMFÓNIA- (A négy évszak: Jubilus, Himnusz a Naphoz, Valse triste, Haláltánc)

Ti rengeteg fényben remegő vidékek,
ti hallgatag erdők, hintái az égnek,
ti párolgó rétek,
kedvemet kék labdaként magasba vigyétek!

Te szinarany torony, tavaszi szerelem!
halavány százszorszép, mondd meg, mi lesz velem?
kedvedet mint tegyem?
Hánykolódom éjszaka, nem lelem a helyem.

Íme, a madarak ismét dalba fognak,
a százlábuak a kő alatt mozognak,
paripák nyihognak,
láncolt óriások is odvukban forognak.

A pecsenyesütő közeleg a nyárssal —
siet a gazda a tavaszi szántással,
vizek apadással.
Proserpina kecsegtet kétszeres áldással.

Emelkedj, tetőtlen jókedvem, te röpke,
szánalommal tekints sziklákra, rögökre:
mért vannak örökre,
mikor csak a mulandó lelhet örömökre?

`Himnusz a Naphoz`

Lassú tűzzel guruló Nap,
gabonával vemhes hónap
templomában áldozópap!

Mit tudsz a tünő örömről,
ami a rügyön dörömböl,
hős-hűst váltó légbe bömböl?

Vasárnap van: ládd, a réten
lányok kergülnek középen,
mint a hattyúk, habfehéren.

Kebelükben lángok laknak.
Hogy mit kapnak, hogy mit adnak,
meg se kérdik. Így mulatnak.

Áldd meg őket, bizsergető
arany-korbács, nedv-kergető
legmagasabb égi tető!

Csókold hajról-hajra őket
s a lócán a vén ülőket
és a tarka temetőket.

Pondró ébred zöld ereken,
görnyedt ember bottal megyen,
csontváz kattog fönn a hegyen.

Lompos farkú szél csatangol,
por-gubát varr, ágat hangol.
Tej csordul a nagyharangból.

Nap, ős-éjü forró csónak,
élettelen, maradj jónak,
kötözőnek, oldozónak.

`Valse triste`

Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hüvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.
A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
kékre csípik az esték.
Mindegy, hogy rég vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.
Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hűvös és öreg az este.

`Haláltánc`

Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Pőre Panni, szár Boriska,
lyukas Jancsi, zörgős Miska,
öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Mindenfelé csupa hó.
Döcög a Hold, a fakó.
A fagyos fák kérge pattan,
a jég reccsen a patakban.
Hé-hahó,
hőhe! hó!
kocog a Hold, a fakó.
Nincs itt gyász, nincs itt láz,
lábszárunkon, gerincünkön
szerelem se citeráz.
Nincs kikapós, nincs erényes,
nincsen morcos, nincsen kényes,
öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, gazdag voltam,
parádésan furikoltam.
Osztozkodnak sok ruhámon,
nincs egy veszett pityke rajtam.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, szegény voltam,
répát faltam nyomorultan.
Egyszer csak a répadombról
az árokba legurultam.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, leány voltam,
kötényemben almát hordtam.
Mind megették a legények,
csupa váz és bőr maradtam.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, legény voltam,
leányokat csiklandoztam.
Hegyes bajszom szálai közt
giliszta túr a homokban.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, kövér voltam,
sokat ettem és szuszogtam.
A lelkem mint nagy büdös szél
szállt el, mikor megpukkadtam.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Amíg éltem, sovány voltam,
vékony árnnyal bandukoltam.
Mint a kidült komlókaró
olyan voltam, hogy meghaltam.
Öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.
Se szántások, se utak.
Mind hidegek a kutak.
Jégcsap lóg a kereszt-ágon.
Álom tesped a tanyákon.
Hé! Hó!
Mindenfele mély hó.
Pőre Panni, szár Boriska,
lyukas Jancsi, zörgős Miska,
öreg csont,
ifju csont,
rajta-rajta-rajta.

Olcsó(?) könyvek

Olcsó könyvtárA hét végén rendbe tettük könyvállományunk “olcsó könyveit”. Ezeket a könyveket a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki 1954-től a rendszerváltásig. Kezdetben 3-4 forintért lehetett egy-egy példányt megkapni, így valóban sokak számára vált az olvasás általuk megfizethető hobbivá. Elnézegetve a kiadott több mint 300 könyvet, önkéntelenül azon gondolkodom, mi az olcsó, és mi a drága? Ezek a könyvek a magyar és világirodalom esszenciáját adták. Olcsó elérhetőségük és kis méretük – a sárga példányok zsebnotesz méretüek voltak – lehetővé tette, hogy az emberek minőségi irodalmat olvashassanak szinte mindenhol: buszon, villamoson, orvosi rendelőben, de még a kenyérért sorba állva is. Persze néhány, ma már méltán nagynak tartott író művei nem láthattak napvilágot ebben a sorozatban. Így például Hamvas, Márai vagy a ma száz éve született és Romániában még mindig tiltott Wass Albert… Ugyanakkor helyet kapott a sorozatban a korszak néhány feledhető alkotása. Mégis, ezzel a sorozattal a kiadó jó eligazodást adott az irodalmi értékek között, alapul szolgált a kulturális igényesség kialakuásához.

A szinte teljes gyűjtemény szüleim fenyvesi nyaralójának eladását követően vándorolt hozzám. Némelyik darabja családunk négy-öt generációjának kezén ment keresztül, bizony elég ütött-kopottak szegények. Ma, amikor egy könyvért akár négyezer forintot is fizetni kell, bizony nem mindegy, hogy mit veszünk meg könyvespolcunkra, vagy ajándékba másoknak. Ezért összeállítottam az “olcsó könyvek” listáját: ezek többsége ma is kiérdemli a minőségi irodalmi alkotás jelzőjét.

1. A Báthoriak kora – válogatás korabeli krónikákból
2. A császári Róma
3. A csillagűzött szerető – Tudományos-fantasztikus elbeszélések
4. A folyó harmadik partja (Latin-amerikai elbeszélők)
5. A Hunyadiak kora
6. A négylábú tyúk (Mai szovjet szatírák) [[1]]
7. A Notre-Dame tornyai – Mai francia elbeszélések
8. Ady Endre: Intés az őrzőkhöz – Válogatott versek
9. Alain-Fournier: Az ismeretlen birtok
10. Alois Jirásek: A kincs
11. Alois Jirásek: A kutyafejűek
12. Alphonse Daudet: A nábob
13. Anatole France: A király iszik
14. Anatole France: A lúdláb királyné
15. Anatole France: Angyalok lázadása
16. Anatole France: Bonnard Sziveszter vétke
17. Anatole France: Színésztörténet
18. André Maurois: A gondolatolvasó gép • Utazás a mívesek országában
19. Andres: Hintajáték (Stefan Andres )
20. Antoine de Saint-Exupéry: Az ember földje
21. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae
22. Arany János balladái
23. Arany János: Toldi-trilógia
24. Arnold: A virrasztás éjszakája
25. Arthur Schnitzler: Casanova hazatérése
26. Asturias: A Kincses úrfi (Miguel Ángel Asturias)
27. Aucassin és Nicolette, Trisztán és Izolda
28. Az Ezeregyéjszaka meséi
29. Babits Mihály: A gólyakalifa
30. Babits Mihály: Húsvét előtt
31. Balzac: Elveszett illúziók (Honoré de Balzac)
32. Balzac: Ferragus (Honoré de Balzac)
33. Balzac: Goriot apó(Honoré de Balzac)
34. Balzac : A Nucingen – ház (Honoré_de_Balzac) (három novella:A Nucingen – ház, Chabert ezredes, A vörös vendégfogadó )
35. Barbey d’Aurevilly: A karmazsin függöny
36. Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen Ő maga megírta Firenzében
37. Bethlen Kata: Önéletírása
38. Bondarev: A part (Jurij Bondarev)
39. Bródy Sándor: Rembrandt
40. Camus: Közöny (Albert Camus)
41. Casanova: Szökés az ólombörtönbôl
42. Cazotte: A szerelmes ördög • Constant: Adolphe (Jacques Cazotte), (Benjamin Constant)
43. Charles Dickens: Karácsonyi ének • Harangszó
44. Chicago ostroma (mai amerikai elbeszélők)
45. Colette: Zsendülő vetés
46. Coster: Thyl Ulenspiegel I. II. ( Charles de Coster)
47. Crnjanski: Egy csepp spanyol vér (Milos Crnjanski)
48. Csehov: A párbaj
49. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya • A méla Tempefői
50. Darvas József: A legnagyobb magyar falu
51. de Lera: A félelem harsonái (Ángel Maria de Lera)
52. de Musset: A század gyermekének vallomása (Alfred de Musset )
53. de Vigny: Cinq-Mars összeesküvése (Alfred de Vigny)
54. Déry Tibor: A kiközősítő
55. Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról • A félfülű
56. Déry Tibor: Vidám temetés
57. Dino Buzzatti: A Tatárpuszta
58. Dos Passos: Manhattani kalauz (John Dos Passos)
59. Dosztojevszkij: A játékos • Fehér éjszakák
60. Drága illúzió – Mai angol elbeszélők
61. Dumas: A régens lánya (Id. Alexandre Dumas)
62. Dumas: Korzikai testvérek • Herminie
63. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép • Scuderi kisasszony
64. Émile Zola: A patkányfogó
65. Emily Brontë: Üvöltő szelek
66. Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava
67. Ernest Hemingway: Fiesta
68. Evelyn Waugh: Egy marék por
69. Fényesebb a láncnál a kard – Elbeszélők 1848-49-ről
70. Ferdinand Oyono: Az öreg néger és a kitüntetés
71. Feuchtwanger: Simone (Lion Feuchtwanger)
72. Fitzgerald: A nagy Gatsby
73. Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt
74. Forster: Út Indiába (Edward Morgan Forster )
75. Franz Kafka: Amerika
76. Füst Milán: Advent – Három kisregény
77. Füst Milán: Nevetők
78. Gábor Andor: Doktor Senki
79. Gabriel García Márquez: Száz év magány
80. Gáll István: Vaskor
81. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
82. Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes • Ábel és Eszter
83. Gárdonyi Géza: Ida regénye
84. Gárdonyi Géza: Isten rabjai
85. Garnett: A rókafeleség • Ember az állatkertben (David Garnett)
86. Gaskell: A kisváros (Elizabeth Gaskell)
87. Gelléri Andor Endre: Jamaica rum
88. Georges Simenon: A furnes-i polgármester
89. Georges Simenon: Az örökös
90. Georges_Simenon: A Bicêtre harangjai
91. Geraszimov: Öt nap pihenő • Baklanov]]: Egy nap – és az egész élet
92. Giono: Zeng a világ ( Jean Giono)
93. Girandaux: Églantine (Jean Girandoux)
94. Goethe: Werther szerelme és halála
95. Goncourt: A Zemganno testvérek (Edmond de Goncourt )
96. Gorkij: Nyár (Maxim Gorkij)
97. Graham Greene: A csendes amerikai
98. Graham Greene: Titkos megbizatás
99. Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet
100. Gustave Flaubert: Bovaryné
101. Gustave Flaubert: Érzelmek iskolája
102. Guy de Maupassant: A Szépfiú
103. Guy de Maupassant: Az ember szíve
104. H. E. Bates: A jacaranda-fa I-II. Herbert Ernest Bates
105. H. G. Wells: Az istenek eledele
106. Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
107. Három izlandi történet
108. Heinrich Mann: Ronda tanár úr
109. Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek
110. Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája
111. Heltai Jenő : A 111-es
112. Heltai Jenő: Abu Majub bolhája
113. Heltai Jenő: Jaguár
114. Heltai Jenő: Kiskirályok • Family hotel • VII. Emánuel és kora
115. Hemingway: Afrikai vadásznapló
116. Hérodotosz: Kürosz • Xerxész
117. Holopov: Budapesti ballada (Georgij Konsztantyinovics Holopov )
118. Homérosz: Íliász
119. Homérosz: Odüsszeia
120. Honoré_de_Balzac: Elveszett illúziók I.-II.
121. Honoré_de_Balzac: Modeste Mignon
122. Hughes: Szélvihar Jamaikában (Richard Hughes)
123. Hunyady Sándor: A hajó királynője • Téli sport
124. Hunyady Sándor: Aranyifjú
125. Ifjabb Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy
126. II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai
127. Illyés Gyula : Ebéd a kastélyban
128. Illyés Gyula: Petőfi Sándor
129. Illyés Gyula: Puszták népe
130. James Fenimore Cooper: A kém I-III.
131. James Joyce: Ifjúkori önarckép
132. Jean Cocteau: Rettenetes gyerekek • Rettenetes szülők
133. John Steinbeck: Egy marék arany
134. John Updike: Szegényházi vásár • A farm
135. Jókai Mór : Az aranyember
136. Jókai Mór : Az új földesúr I.-II.
137. Jókai Mór : Egy hirhedett kalandor
138. Jókai Mór: A cigánybáró • Párbaj Istennel
139. Jókai Mór: A Fehér Rózsa
140. Jókai Mór: A gazdag szegények I-II.
141. Jókai Mór: A három királyok csillaga/A szegénység útja
142. Jókai Mór: A janicsárok végnapjai
143. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I-III.
144. Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony I-III.
145. Jókai Mór: Az arany ember
146. Jókai Mór: Az utolsó budai basa • A debreceni kastély
147. Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból
148. Jókai Mór: Erdély aranykora
149. Jókai Mór: És mégis mozog a föld I.-II.
150. Jókai Mór: Fekete gyémántok
151. Jókai Mór: Gróf Benyovszky Móric
152. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán
153. Jókai Mór: Nincsen ördög
154. Jókai Mór: Sárga rózsa
155. Jókai Mór: Szép Mikhál
156. Jókai Mór: Törökvilág Magyarországon
157. Joseph Conrad: A sötétség mélyén
158. Joseph Conrad: Győzelem
159. József Attila :Külvárosi éj
160. József Attila: A Dunánál
161. Jules Verne: A Bégum ötszáz milliója
162. Jules Verne: A francia zászló
163. Jules Verne: A lángban álló szigettenger
164. Julien Green: Adrienne Mesurat
165. Julien Green: Leviathan
166. Kaffka Margit: Hangyaboly
167. Kaffka Margit: Két nyár
168. Kaffka Margit: Színek és évek
169. Karel Čapek: Foltýn zeneszerző élete és munkássága
170. Karinthy Frigyes : Utazás a koponyám körül
171. Karinthy Frigyes: Capillária • Gulliver hatodik útja
172. Karinthy Frigyes: Így írtok ti
173. Karinthy Frigyes: Ikarusz Pesten
174. Karinthy Frigyes: Skarlát – novellák
175. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
176. Katona József: Bánk bán
177. Kellér Andor: A rulettkirály
178. Képes Krónika
179. King Kong gyermekei
180. Kittenberger Kálmán : Vadászkalandok Afrikában
181. Kosztolányi Dezső: A rossz orvos
182. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
183. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
184. Kosztolányi Dezső: Életre-halálra
185. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
186. Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő
187. Kosztolányi Dezső: Pacsirta
188. Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
189. Krúdy Gyula: Aranykéz utcai szép napok
190. Krúdy Gyula: Az első Habsburg
191. Krúdy Gyula: Festett király
192. Krúdy Gyula: Hét bagoly
193. Krúdy Gyula: Mohács
194. Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete
195. Kuprin Alekszandr: Szulamit • A gránátköves karperec
196. Kuprin: A gránátköves karperec (Alekszandr Kuprin)
197. Kuprin: Párbaj
198. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
199. Le Sage: A sánta ördög (Alain-René Le Sage)
200. Leacock: A Kék Edward (Stephen Leacock )
201. Leacock: A rejtély titka (Stephen Butler Leacock)
202. Lenz: Városszerte beszélik • Lehmann meséi (Siegfried Lenz)
203. Leonov: Az üstökös (Leonyid Leonov )
204. Lev Tolsztoj: Bál után
205. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
206. Lev Tolsztoj: Kozákok
207. Lion Feuchtwanger: A hamis Nero I-II.
208. Lovik Károly: A kertelő agár • Az aranypolgár
209. Madách Imre : Az ember tragédiája
210. Makszim Gorkij: Itáliai mesék
211. Malamud: A mesterember (Bernard Malamud)
212. Malraux: Az ember sorsa (André Malraux)
213. Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák
214. Mark Twain : Puddingfejű Wilson
215. Maugham: Első személyben (William Somerset Maugham)
216. Maugham: Zsákutca
217. Maupassant: A szépfiú I. – II. (Guy de Maupassant)
218. Maupassant: Ékszerek
219. Mauriac: A méregkeverő • Fekete angyalok (François Mauriac )
220. McCullers: Óra mutató nélkül (Carson McCullers)
221. Mesterházi Lajos: A Prométheusz-rejtély
222. Mihaszna Eduárd (Az 1920-as évek szovjet nvellái)
223. Mikes Kelemen: Mulatságos napok
224. Mikszáth Kálmán : A fekete város I. – II.
225. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös • A két koldusdiák
226. Mikszáth Kálmán: A fekete fogat
227. Mikszáth Kálmán: A fekete város
228. Mikszáth Kálmán: A haldokló oroszlán
229. Mikszáth Kálmán: A Krúdy Kálmán csínytevései/Mindenki lépik egyet
230. Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
231. Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok • Az eladó birtok
232. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
233. Mikszáth Kálmán: Egy éj az Arany Bogárban
234. Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon
235. Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón • A szelistyei asszonyok
236. Mikszáth Kálmán: Különös házasság
237. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
238. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak • A jó palócok
239. Mikszáth Kálmán: Új Zrinyiász
240. Mme de Lafayette: Clèves hercegnő
241. Molnár Ferenc: Széntolvajok
242. Montherlant: Agglegények (Henry de Montherlant)
243. Móra Ferenc : Aranykoporsó
244. Móricz Zsigmond: A boldog ember I-II.
245. Móricz Zsigmond: A fáklya I-II.
246. Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem I-II.
247. Móricz Zsigmond: Árvácska
248. Móricz Zsigmond: Az ágytakaró • A fecskék fészket raknak
249. Móricz Zsigmond: Betyár
250. Móricz Zsigmond: Erdély I.-III.
251. Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó
252. Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig • Úri muri
253. Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül • A szerelmes levél
254. Móricz Zsigmond: Pillangó
255. Móricz Zsigmond: Rokonok
256. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja
257. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét I. – II.
258. Móricz Zsigmond: Úri muri
259. Moritz Hartmann: A chilloni fogoly
260. Nagy Lajos: A tanítvány
261. Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
262. Nagy Lajos: Képtelen természetrajz és más karcolatok
263. Nagy Lajos: Kiskunhalom
264. Németh László: Bűn
265. Németh László: Gyász
266. Németh László: Iszony
267. Németh László: Kocsik szeptemberben
268. Okudzsava: Szegény Avroszimov (Bulat Okudzsava)
269. Örkény István: Egyperces novellák
270. Örkény István: Tóték • Macskajáték
271. Panait Istrati: Kyra Kyralina
272. Pausztovszkij: Romantikusok (Konsztantyin Pausztovszkij)
273. Pedro Antonio de Alrcón A háromszögletü kalap – Méregzsák kapitány
274. Petőfi Sándor: Elbeszélő költeményei
275. Petőfi Sándor: Válogatott költemények
276. Plutarkhosz: Három életrajz
277. Prosper Mérimée: Colomba
278. Prou: Bernardiniék terasza (Suzanne Prou)
279. Puskin: A kapitány lánya/A pikk dáma (Alekszandr Szergejevics Puskin)
280. Puskin: Borisz Godunov • A kapitány lánya
281. Ramuz: Üldözött vad • Ádám és Éva (Charles-Ferdinand Ramuz)
282. Rideg Sándor: Indul a bakterház
283. Rideg Sándor: Sámson
284. Robert Louis Stevenson: A kincses sziget
285. Robinson Crusoe I.-II.
286. Roger Vailland : 325000 frank
287. Róma utódai
288. Romain Rolland: Colas Breugnon
289. Saint-Simon: A Napkirály udvarában
290. Sarkadi Imre: A gyáva • Gál János útja
291. Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon • Bolond és szörnyeteg
292. Sarkadi Imre: Pokolraszállás
293. Sartre: Az Undor
294. Sartre: Egy vezér gyermekkora • A fal
295. Stefan Zeromski: A hű folyó
296. Stefan Zweig: Fantasztikus éjszaka
297. Stendhal: Vörös és fekete
298. Stevenson: Remeték kincse • Vidám vitézek (Robert Louis Stevenson)
299. Strachey: Erzsébet és Essex (Lytton Strachey )
300. Strachey: Viktória királynő (Lytton Strachey )
301. Szabó Lőrinc: Káprázat
302. Szabó Pál: Talpalatnyi föld I.-II.
303. Szaltikov-Scsedrin: A Galavljov-család I-II.
304. Szamarakisz: A hiba (Antonisz Szamarakisz)
305. Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött
306. Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam
307. Széchenyi Zsigmond: Năhar – Indiai útinapló
308. Szép Ernő: Lila ákác
309. Szerémi György: Magyarország romlásáról
310. Szolovjov : Az elvarázsolt herceg (Leonyid Szolovjov )
311. Szophoklész: Élektra • Oedipusz király • Antigoné
312. Sztoev: Az arany ára (Gencso Sztoev)
313. Tabi László: Pardon, százegy percre, Humoreszkek
314. Takáts Sándor: Buda két árulója
315. Tamási Áron: Ábel a rengetegben
316. Tamási Áron: Ábel Amerikában
317. Tamási Áron: Ábel az országban
318. Tamási Áron: Bölcső és bagoly
319. Tamási Áron: Czímeresek
320. Tamási Áron: Hazai tükör – Krónika 1832-1853
321. Tamási Áron: Jégtörő Mátyás
322. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
323. Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra drága
324. Thomas Mann: A kiválasztott
325. Thomas Mann: Az elcserélt fejek • Halál Velencében
326. Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai
327. Tomasi di Lampedusa: A Párduc
328. Tömörkény István: Csata a boldogságért
329. Török Gyula: A porban
330. Török Gyula: A zöldköves gyűrű
331. Török Gyula: Ikrek
332. Traven: A fehér rózsa
333. Truman Capote: A fűhárfa • Álom luxuskivitelben
334. Turgenyev: Füst (Ivan Szergejevics Turgenyev)
335. Turgenyev: Tavaszi vizek (Ivan Szergejevics Turgenyev)
336. Updike: A kentaur(John Updike)
337. Vajda János: A virrasztók
338. Veres Péter: Gyepsor
339. Victor_Hugo: Kilencvenhárom
340. Virginia Woolf: Orlando
341. Voltaire: Candide
342. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
343. Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
344. W. S.Maugham : Eső
345. W. Somerset Maugham : Eső (Elbeszélések)
346. William Faulkner: Szentély
347. William Golding: A legyek ura
348. William Golding: Ripacs Martin
349. William Thackeray: A nagy Hoggarty gyémánt

Jegyek beíratásával kapcsolatos tudnivalók

A már megszerzett érdemjegyek beírását a Hallgatói Iroda végzi.

Akkor érdemes a jegybeiratást kezdeményezni, ha
1. már valamennyi tárgyból teljesítettétek a tárgykövetelményt az alábbi három tanszéken: Menedzsment és Vállalatgazdaságtan, Üzleti Jog és Pénzügyek Tanszék,
2. a Neptunban már szerepel a beirandó jegy
3. Leellenőrízted, hogy a jegy nem megajánlott jegyként van csak beírva (ha igen, akkor el kell fogadnod, mielőtt be akarod iratni).

>>>>> További információk

A huszadik század legszebb magyar versei (KORUNK)

A “Korunk” folyóirat 2001-ben, az Olvasás Éve, illetve a Korunk megalapításának 75. évfordulója alkalmából körkérdést intézett költõkhöz, irodalomtörténészekhez, kritikusokhoz, szerkesztõkhöz, nevezzék meg az általuk legszebbnek tartott tíz 20. századi magyar verset. Azt gondolom, meglehetősen szubjektív dolog, kinek melyik vers tetszik a legjobban, sőt ez az ember élete során még változik is. HMégis úgy gondolom, jó kiindulás, ha az ember a kortárs irodalmárok szavazataiból összesített rangsorből olvasgat és kialakítja a a saját tizes rangsorát.

Ime a szavazatokből összeállított lista:

1. Kosztolányi: Hajnali részegség
2. Pilinszky János: Apokrif
3. József Attila: Eszmélet
4. Illyés Gyula: Egy mondat a…
5. József Attila: Óda
6. Kassák Lajos: A ló meghal…
7. Babits Mihály: Esti kérdés
8. Füst Milán: Öregség
9. Babits Mihály: Jónás könyve
10. Dsida J.: Psalmus Hungaricus
11. Babits: Mint különös hírmondó
12. Babits M.: Ősz és tavasz között
13. Kosztolányi D.: Halotti beszéd
14. Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
15. József Attila: Nagyon fáj
16. Szabó L.: Semmiért egészen
17. Márai Sándor: Halotti beszéd
18. Ady Endre: Az eltévedt lovas
19. Ady Endre: Az ős Kaján
20. Ady E.: Kocsi-út az éjszakában
21. Juhász Ferenc: A szarvassá…
22. Juhász Gyula: Anna örök
23. Kosztolányi: Ének a semmiről
24. Domonkos: Kormányeltörésben
25. Kosztolányi: Szeptemberi…
26. József Attila: Téli éjszaka
27. Weöres S.: Mahruh veszése
28. Ady E.: Elbocsátó, szép üzenet
29. Ady Endre: Intés az őrzőkhöz
30. Babits Mihály: Jónás imája
31. József A.: Talán eltűnök…
32. Nagy L.: Ki viszi át a…
33. Nagy László: Menyegző
34. Radnóti M.: Erőltetett menet
35. Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben
36. Székely János: A vesztesek
37. Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
38. Weöres S.: Harmadik szimfónia
39. Weöres Sándor: Valse triste

Gondolatok az időről

Sokszor mondjuk, hogy “az idő pénz”, vagy “ki korán kel aranyat lel”, de hogy miért ér aranyat az idő, arra igen mélyértelmű választ ad Hamvas Béla: René Guinon és a társadalmi metafizika című írásában:

„Az arany és az idő metafizikai vonatkozása elég világos az ilyen kapcsolatokból, mint: aranyidő: aranykor, vagy: „az idő pénz”, ahol a pénz tulajdonképpen aranyat jelent. Az idő egyenértéke az arany. Ha valakinek életéből időt igényelek, azt arannyal kell kárpótolnom, mert ez az egyedüli, ami az elveszett időnek megfelel. Az embereket nem is munkájukért fizetik, hanem idejükért, az eredményért való fizetség már kései és anyagias gondolkozás tünete. Akitől napot veszek el, annak napot kell visszaadnom. A nap az idő ura és magát az időt is jelenti, s ahogy az arany nem egyéb, mint tömény napfény, nem egyéb, mint tömény idő. Az arany materializált örök. Ezért: – drága. Vannak percek és órák, amelyeket: „nem lehet megfizetni” – van, amikor az ember „semmi pénzért” nem tesz meg valamit – van, amit „Dárius kincséért sem hagyna el”. Íme így együtt van a négy elem: a nap, az uralom, az idő, az Istenség. Ez az arany.
Amíg az arany eljutott mai stádiumába, amikor valuta, fizetési eszköz, pénzfedezet lett, félvilági némberek, tőzsdebizományosok, filmszínészek ékszere, cigarettatárca, óralánc – nagy utat tett meg. Mindjárt ki lehet mondani, hogy: lefelé. A király elkezdte a fémet a magáénak tekinteni. De ugyanakkor a középpontban már nem Isten állott, a kozmikus Nap, az életfenntartó transzcendens Hatalom. A király ember lett és nem az isteni Phylax. Az arany az ő magántulajdona. Már csak zsákmány és luxus. De ugyanakkor a kozmikus isteni fény elhomályosult, és ugyanakkor az aranykor letűnt. Mert miért kisebb bűn, ha a király rejti el az aranyat a világ elől, mintha a közönséges tolvaj? Amikor az aranyat az első király zsebredugta, zsebredugta az emberfölötti Isten-Hatalom korlátlan jóságát és éltető erejét, magának foglalt le belőle részt és ezzel megtörte a mindenkire áradó fény erejét, amely az aranykort fenntartotta. A királyé lett – egyéni, önző, démonikus, feketemágusi. A gátlástalan fény már nem ragyogott az életre, s a föld elhomályosult. Az idő megzavarodott. Ezt a lépést minden keleti szentkönyv ismeri, a Veda éppen úgy, mint a Taoteking, Egyiptomban éppen úgy tudnak róla, mint Iránban és Peruban.
A második lépés, amikor az arany már a király kezéből is kicsúszott, és még lejjebb zuhant a harcos lovagi, szanszkrit szóval: a ksatrija kezébe. Még lejjebb, amikor a vaisija zsákmánya lett. Már pénz. Kereskedelmi cikk. Már napfényt vesz magára a kis boltos felesége, arannyal fizetik az állati húst, a földet és a répát. Arannyal mindent el lehet érni. Már a kereskedőé. De az arany itt sem állott meg. Lezuhant a súdra közé, s az aranyért elkezdtek gyilkolni a csavargók és útonállók és kalózok, és arany lett a tömeg álma. A csőcselék is hozzájutott az aranyhoz és mindenki olyan koronát csináltat magának, amilyet akar, ha tud. Mert most már egyetlen dolog dönt: kinek mennyi aranya van. Akinek több van, az hatalmasabb, erősebb, kiválóbb, boldogabb. A nap leszállt a lovag, aztán a kereskedő, aztán a tömeg közé. Az idő követte: a kor mindig töredezettebb, sötétebb, nyugtalanabb lett. A hatalom az arisztokrácia kezéből a kereskedő polgár, végül a nép kezébe került. A súdra kezében az arany már nem szimbólum, hanem csak anyag: fém. Azt nem veszi észre, hogy az arany semmit sem vesztett eredeti természetéből és ma is éppen olyan jele a hatalomnak, a napnak és az isteni erőnek, mint az ősidőben volt: materializált napfény és az Aranykor szimbóluma. De azzal, hogy leszorul az anyagba, gonosszá vált. Mindenki tudja, mi az aranyláz, – hatalomláz ¬gazdasági láz – Alaszka mezői, Ural bányái, a spanyol hódítás, az amerikai bankok safe-jei beszélhetnének róla – a modern élet nagy pokoli rúgói, kétségbeesett vadság, amivel az ember a gazdaságért lohol – a vér és az arany –, mindez elég világosan jelzi, hogy itt a démonivá lett sárga fémről van szó, ami nem egyéb, mint a hatalom. De ki tudja látni e merész, fantasztikusnak tűnő szimbólumban a katasztrófát?
Íme: az arany példázata.”

Gracián, Baltasar két gondolata:

“Szívbeli nagyságra vall és derekas türelemre, ha sohasem sietsz és háborogsz. Légy előbb önmagad ura, aztán másoknak is ura leszel. Az alkalom központjába az idő hosszú ösvényén át visz az út. Bölcs önmegtartóztatás fűszerezi a sikert és érleli meg a titkos elhatározást. Az idő többre képes Herkules ércbuzogányánál. Isten sem bottal ver, hanem idővel. Nagy mondás: Az idő és én, együttes erővel. Maga Fortuna is busásan jutalmazza a várakozást.”

“Meggondolt ember biztosabban jár. Úgysem késik el semmivel. Ami hamar áll elő, hamar semmivé lesz. Ami századokig fennmarad, ugyancsak századokon át jön létre. Törekedjünk tökélyre, mert csak az igazán jó maradandó. Az alapos elme műve örök időkre szól. “

261 éve született Laáb Gáspár

Laáb Gáspár nevére internetes barangolásaim során bukkantam. A Magyar Életrajzi Lexikon szűkszavú közléséből az alábbiakat lehet megtudni Laáb Gáspárról:

Laáb Gáspár (Bezenye, 1747. jan. 3. – Bezenye, 1834. febr. 5.): mérnök. Tanulmányait 1758-tól 1764-ig a piaristák magyaróvári középisk.-jában, majd a szempci Collegium Oeconomicumban végezte 1765 – 1769 között. 1770-től Moson vm. tisztviselője. 1777-től, mint vm.-i főmérnök irányította a Duna mosoni szakaszán végzett árvédelmi munkálatokat s megkezdte a Hanság lecsapolásának, valamint a Fertő szabályozásának munkálatait. Mint útépítő mérnök is elismert szaktekintély volt. 1822-ben vonult nyugalomba. – Irod. Turányi Kornél: L. G. és Magyar István. Két kultúrmérnök műszaki szolgálatunk úttörői közül (Bp., 1958).

A Laáb igen ritka családi név, nincs tudomásom élő rokonomról ilyen néven. Apámnak nem lett fiúgyermeke, aki tovább vihette volna a nevét, ezért én vagyok az utolsó családfánkból ezen a néven. Nem csoda, hogy felvillanyozott az esetleges rokoni kapcsolat lehetősége a híres vízmérnokkel. 2007 nyarán elzarándokoltam férjemmel és kisebbik unokámmal Bezenyére, hogy kiderítsem, milyen rokonsági fokban állhatok Bezenye híres szülöttsével, Laáb Gáspárral.

Bezenyén – Laáb Gáspár emlékét büszkén ápolják. Erre van is okuk egyébként, mert a magyar történelemben viszonylag ritka, hogy valaki tehetségével, szorgalmával, tudásával és hasznos energiáival nem távoli országokban, de legalábbis szülőfaluját elhagyva próbál szerencsét, hanem egész életében helyben marad, alig-alig elhagyva Moson megye határait. Laáb Gáspár e ritka kivételek közé tartozik. Életének 87 évéből 52 éven át szolgálta Moson megyét, ahol a mérnöki teendőket 70 éves koráig egyedül látta el.

A Művelődési Ház vezetője Kőrösiné Tilda nagy szeretettel fogadott, készségesen megosztva velem minden olyan információt, rendelkezésemre bocsátva mindazon kutatási anyagot, amelyek segítségemre lehetnek. Tőle kaptam egy példányt a Mosomnmagyaróvári Városvédő Egyesület megbízásából Nagyné Majoros Györgyi által 2004-ben szerkesztett, bolti forgalomban nem kapható 72 oldalas “Laáb Gáspár, 1747-1834 : Bezenye szülötte, Moson vármegye első mérnöke” kiadványból. Megajándékozott ezen kívül azzal a kéziratos anyaggal is, amely e kiadvány alapját képezte, valamint tucatnyi Laáb Gáspár által készített térképet is kaptam tőle fénymásolatban, amelyek eredetijét az Önkormányzaton egyébként kiállítottak, s így bárki megtekintheti azokat.

A rendelkezésemre bocsátott információk alapján szomorúan meg kell állapítanom, hogy – bár a rokoni kapcsolat továbbra sem zárható ki – egyenesági kapcsolatban biztosan nem vagyunk: Laáb Gáspárnak csak lányai érték meg a nagykorúságot. Több leány és két fiútestvére volt, akik közül bátyja Simon szüleinek gazdálkodó életmódját folytatta. Másik fiútestvére, Mátyás papi pályára lépett és mint lajtaújfalusi plébános élte le életét. Mátyásnak vélhetően nem lehettek a nevét továbbvivő gyermekei. Simonnak azonban volt egy Imre nevű fiúgyermeke, tehát az unokaöccsi ágon való rokoni kapcsolatnak van némi esélye.

Laáb Gáspár 1758-64 között a piaristák magyaróvári középiskolájában tanult, és az iskola anyakönyvében tanulmányai első évében neve mellett horvát származást jelölnek, bár ő maga követekezetesen magyarnak vallja magát. A bezenyeiek tudni vélik, hogy Laáb Gáspár édesapja Horvátországból vándorolt be Magyarországra és telepedett le Bezenyén az 1700 évek elején. Úgy gondolom, akkor járok a legközelebb az igazsághoz, ha feltételezem, több fiútestvér is nekivághatott Gáspár édespjával együtt az ismeretlennek, és közülük kerülhetett ki keszthelyi születésű édesapám családjának őse.

Büszke vagyok a kétséget kizáró névrokonságra. Laáb Gáspár munkássága, életműve példaértékű a ma felnövekvő mérnök – és nem csak mérnök nemzedék számára. Emlékezzünk rá jó szívvel és szeretettel születésének emléknapján.

Miről szól az életművészet?

Tatiosz szerint az életművészet nem más, mint “Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is. Sem kicsordulni, sem elsivárulni. Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni. Sem szónokolni, sem elnémulni. Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni. Nem hivalkodni, és nem tetszelegni: sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti. Utat választani, de nem a sikerét hanem a boldogságét. Az uton járni, majd végig menni; a nagyságot az erénnyel, nem a szerencsével mérni. Egyszerűen boldognak lenni – disz, ragyogás, külcsin nélkül.”

Tatiosz, a „szeretet filozófusa”. Könyvei nyomán tanítványai és tisztelői neki tulajdonították a klasszikus görög “emberszeretet tanának” megalkotását. Életművéből már több megjelent magyarul Vágó Zsuzsanna fordításában, a Kassák Kiadó gondozásában.

Tatiosz úgy tűnik sokat tudott az életművészetről, többségünk viszont csak igen keveset tud Tatioszról, gondolatairól, munkásságáról. Ezen az oldalon folyamatosan megjelenítem azokat a gondolatait, amelyek az életművészet szempontjából hasznosak lehetnek számodra.

1. Az vagy, amit gondolsz
2. Fogadd mások fényét megértéssel