Vízió, misszió és a stratégia sikeres megvalósítása a művészet nyelvén

A stratégiaalkotás egyik legfontosabb eleme a közös jövőkép “vízionálása”, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a vállalat küldetését, krédóját. A legszebb, legnagyobb hatást kifejtő víziókat a művészi érzékenységgel megáldott tehetségek, írók, költők zenezerzők képesek leginkább megfogalmazni.

Elsőként az “Imagine” jut eszembe: John Lennon, a Beatles együttes alapító tagja 1971-ben alkotta meg talán legnépszerűbb dalát, amely előrevetít egy jobb, élhetőbb világot. Dallama és gondolatai oly szépek, hogy ez a mű méltán vált a világbéke himnuszává:

A videoklipp forrása: http://www.videoplayer.hu/videos/play/98555

Persze a kifinomult érzékenység sokszor vetít előre komor, a világ végéről szóló látomásokat, ám még ezeken is átcsillan az élni akarás, az élet értelmébe vetett hit. Megkértem Gittát, hogy József Attila “Kertész leszek” című versére és Bródy János dallamára vizionáljon egy gyönyörű képsort. Íme az eredmény:

A videoklipp forrása: http://www.videoplayer.hu/videos/play/138563

Ha van megálmodott jövőkép, kell, hogy legyen hit és küldetéstudat is a megvalósításhoz. Erre is van szép példa:

A videoklipp forrása:

Az én – ma már megmosolyogni valóan idealista, “világmegváltó” – nemzedékemnek egyéni és csoportos küldetéstudatát Adamis Anna fogalmazta meg talán a legkifejezőbben a “Képzelt riport egy amerikai popfesztiválra” című musical két dalában is:

ADAMIS ANNA: “ARRA SZÜLETTEM

hogy kisgyerek legyek,
anyám mellett játsszam hosszú éveket,
arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
s megértsem a szóból azt, amit lehet,

s végül arra jöttem én e világra,
hogy hinni tudjam: nem vagyok hiába.

Arra születtem, hogy megszeressenek,
s megszeressem én is azt, akit lehet,
arra születtem, hogy boldog is legyek,
s továbbadjam egyszer az életemet,

s végül arra jöttem én e világra,
hogy belehalnom se kelljen hiába.”


Arra születtem

“És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk,
életünkön át, életünkön át,

Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,
induljunk tovább, induljunk tovább.

A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van,
Nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.

Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk,
boldogok legyünk, boldogok legyünk,

Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket,
hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.

Mint a mécses világítson egész életed,
Fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked.

Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk,
nem baj, hogyha fáj, nem baj, hogyha fáj,

arra születtünk, tiszta legyen még a szívünk,
s játszunk még tovább, játszunk még tovább. Hé, hé, hé(2X)

arra születtünk, tiszta legyen még a szívünk,
s játszunk még tovább, játszunk még tovább.”

A videoklippforrása:Arra születtünk

Én is megfogalmaztam a saját hitvallásomat:

Credo

Töretlenül hiszek a bizalom, az őszinteség, az együttérzés és a szeretet mindent átható erejében.
Hiszek az emberben, abban, hogy képes jobbá válni, nemesedni mindenki, ha ehhez bátorítást, támogatást kap,. Ha saját magát elfogadja, szeretni tudja, képessé válhat mások elfogadására és szeretetére is.
Hiszek egy mainál jobb, élhetőbb emberi társadalomban, ahol a szellem teremtő ereje lelki nagysággal és cselekvő tenni akarással párosul.
Hiszek saját nemzedékemben, abban, hogy süthet még ránk is – egy kicsit – a nap, és az utánunk jövő generációk nem löknek félre bennünket csak azért, hogy kicsivel hamarabb célba érjenek. Ehhez azonban a “Ratkó gyerekeknek” ki kell gyógyulniuk identitás zavarukból, hiszen az én nemzedékem közül sokan vannak, akik vallási nevelést már nem kaptak, ám az értékrendjük alapját képező marxista-materialista elvekben meghasonultak, s így súlyos értékrend-válságba kerültek. Szeretném, ha gondolataimból erőt és hitet merítenének és – hozzám hasonlóan – megkísérelnék újraszőni értékrendjük tépett darabjait.
Hiszek a fiatalokban! Remélem, hogy a humanizmusba vetett hitem a fiatalabb generációk lelkét is megérintheti, hiszen az ő feladatuk, hogy ebben az értékvesztett társadalomban hidat építsenek a magyar nemzet felemelkedésén fáradozó nagyszerű ősök és jövő kiválóságai között. Jókainál hitelesebben nehéz lenne szavakba önteni, mit várok a fiataloktól – ő a tiszteletére rendezett Jókai jubileumon így szólt a magyar ifjúság díszmagyarba öltözött küldöttségéhez:

“Légy üdvöz, hazám reménye, ifjú Magyarország!…
Vedd a munkát komolyan s az életet derülten.
Ne pazarold el, de ne is tagadd meg érzéseidet.
Tanulj a külföld tudományából, de ne utánozd az idegent.
Hagyd el a régiek hibáit: de tartsd meg az ősi erényeket.
Ne «arany fiatalsága», de aczél fiatalsága légy nemzetednek.
A jövendő terhe vállaidon fekszik: légy erős, légy törhetetlen,
hogy azt diadalmasan elviselhesd.
Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon
kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját.
Isten vezéreljen minden pályátokon.”

Az idézet forrása: Jókai Mór összes művei C. kötet A Jókai-Jubileum és a nemzeti díszkiadás története
Budapest, Révai testvérek kiadása, 1898. 46. oldal

Krédo

Hiába álmodunk nagyokat, szépeket, ha a kivitelezéshez nincs erő, kitartás, lelkesedés. Erre figyelmeztet Váczi Mihály “Még nem elég!” című, örök érvényű verse:

Nem elég megborzongni
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni
Fagyot is bírjon el,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni,
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
Hogy milyen kor jön el;
Jövõnket? tudni kell!

Nem elég a célt látni;
Járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
Az úton menni kell
Egyedül is! Elsõnek,
Elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
Aki vezetni mer!

Nem elég a jóra vágyni:
A jót akarni kell!
És nem elég akarni:
De tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell:- az értelem!
Mit ér a hûvös ész?!
Több kell: -az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
De seb és szenvedély,
Keresni, hogy miért élj,
Szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég-a Világért!
Több kell: -a nemzetért!
Nem elég: -a Hazáért
Több kell most: -népedért.
Nem elég: Igazságért!
– Küzdj azok igazáért,
Kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Mire képes így együtt a vízió, a misszió, a stratégiai célkitűzés és a sikerbe vetett töretlen hit?
…Vangelis felejthetetlen zenéje egy nagyszabású álom beteljesítésének, Amerika felfedezésének állít emléket néhány percben:

A videoklpp forrása: http://www.videoplayer.hu/videos/play/132565

Mit tehetnék érted?

Amikor rosszkedvú, fáradt, magába forduló, helyzetét kilátástalannak érző diákot, kollégát, ismerőst és ismeretlent látok magam körül – és ez sanos gyakran megesik -legszívesebben megsimogatnám, és megkérdezném tőle: “Mondd, mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?”
Megkértem Gittát, a pps és újabban a videókészítés szakavatott mesterét, konponáljon Bródy János dalára egy gyönyörű bemutatót. Ő megtette, köszönet érte!

Valentin nap

Valentin-nap

“Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. Valentin kultusza a második századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt második Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött:

„A TE VALENTINOD ö – így vált ez az üzenet világszerte ismertté.”

Forrás: Valentin- vagy Bálint-nap?

Lehet azon vitatkozni, hogy a Valentin nap mennyire kereskedői-vendéglátói fogás, hogy a karácsonyi nagy költekezés után a ajándékvásárlásra inspirálással javítsák a január-február kétségbeejtően alacsony forgalmát, ám azok számára, akiknek a karácsony sem az ajándékozási rohamról szól, a Valentin nap is egyszerűen átlényegülhet egy bensőséges, szép ünneppé.

Szeretteinkről, életünk fontos, tartós kapcsolatairól szólhat ez nap, gondolhatunk hűséges,odaadó társunkra, barátainkra. Szüleinkre, akiktől a szeretni tudást tanultuk és gyerekeinkre, akiknek magunk is igyekszünk megtanítani, hogy az életben nincs fontosabb, mint a szeretet adás-kapás képességéne művészi szintű elsajátítása.

Nemrégiben Körmendi János halálának szomorú apropóján megismételték azt a mélyinterjút, amit Alföldi Róbert készített vele. Megrendítő volt, ahogy társáról és lányáról beszélve elmondta, hogy életének ebben a betegségekkel nyomorított utolsó időszakában semmi és senki nem lenne $szerettei nélkül. Igen, Robi, magam is azt hiszem, hogy az igazi kapcsolatainkból csak “ásó-kapa-nagyharang” szakíthat ki bennünket, és annál fontosabb nincs az életben, mint hogy legyenek ilyen sírig tartó kapcsolataink. Bár ez utóbbiban sem vagyok már egészen biztos. A tavalyi évben a földi életet itt hagyó szellemi tanítóink (Szepes Mária, Szabó Magda és Polcz Alain) egybehangzóan állították, hogy hűséges társuk a síron túl is segíti, kíséri őket. Szeretném hinni, hogy ez így van.

Valentin napra rózsacsokor kell, vagy egy szál rózsa is képes minden érzést kifejezni? Az alábbi összeállításban mindenki megtalálhatja a neki kedveset!

Videoklipp forrása: http://www.videoplayer.hu/videos/play/128254

Gitta oldalán található az alábbi bejegyzés: “Valentin napra készítettem ezt a pps-t, Leonard Cohen: Take This Waltz című száma az aláfestő zene. Fogadjátok szeretettel!”>

Húsvéti ünnepkör: 1. A nagyböjt

fényA húsvét előtti hathetes előkészületre esik a nagyböjt időszaka,amely idén február 6-án kezdődik. A hamvazószerda a farsang és a Húsvét közti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, ezt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda. A néphagyományban a karácsony és a húsvét előtti böjt az ünnepvárás testi-lelki tisztálkodásának része. A 40 napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Keresztény értelmezésben az igazi böjt a hit böjtje, az egyházi évben a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó nagyböjt Jézus böjtjére utal.

Farsang és Böjt harcaBruegel a “Farsang és Böjt harca” című korai festményén a Farsang megtestesítője a kóros elhízás (adipositas) jellegzetes példája. Ellentéte, “Böjt asszonyság” a pszichés eredetű étvágytalanság (anorexia mentalis) nyomait viseli magán.

Húshagyó kedd:

Jankovics Marcell leírja, hogy az ”igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. A szót általában népi etimológiás úton-módon a latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! – „Hús, ég veled!”

Hamvazószerda:

A hamvazószerda, böjtfogószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. elnevezés utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A keresztény hagyományban a hamu a teremtés anyaga, az új kezdete. A farsangot követő hamvazószerdán a hívek homlokát az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamvaival kenik meg, s ez a nagyböjt első napja, a vezeklés, a bűnbánat időszaka. A hamu részint a mulandóság, a gyász, az alázat jelképe; beavató és megtisztító eszköz, részint magában rejti a feltámadás, az élet lehetőségét, azaz a bánat jele, amely örömmé változhat. Már az Ószövetségben is megjelenik a gyász és a bűnbánat jeleként, valamint a megtisztulási szertartásban.

A böjt teljes vagy részleges tartózkodást jelent ételtől, italtól és esetenként a házastársi érintkezéstől. Szerepe, jelentése több ponton kapcsolódik az aszketikus életformához, időleges volta miatt mégsem azonos azzal. Megtisztulást, bűnbánatot, vezeklést, ill. előkészületet, várakozást jelent. Így válhatott a belső tartalmak kiteljesítése felé vezető úttá. Számos vallási gyakorlatban a beavatás előzménye. Minthogy az ember test és lélek, az elkötelezett, vallásos léleknek is szüksége van a test cselekedeteire.

Bálint Sándor megemlékezik arról, hogy a „régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Ennek az épületes, önmegtagadó életnek számos példája és nyoma maradt fenn népünk körében, mutatván azt, hogy a jókedvű áldozatban öröme telik. Mutatja azonban azt is, hogy a nép vallásos életében is döntő a hagyományok kultusza. A hivatalos enyhítések következtében már nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikötésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte, és így ő is a legújabb időkig megtartotta őket. Nálunk is akadtak még a múlt század végén is faluk, illetőleg paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz. Még tejnéművel sem éltek. Nem zsírral, hanem olajjal főztek. Annyira mentek, hogy a böjtös eledelek számára több helyen, még nem is régen, külön edényeket használtak. A nagyböjti penitenciának középkorias kemény fajtája volt a negyvenelés.* Aki felfogadta magában, csak negyvenszer, azaz naponta csak egyszer evett naplemente után a nagyböjt egész ideje alatt.
…Az egész böjti hagyományrend korunk nagy gazdasági és társadalmi változásában, világnézeti forrongásában gyorsan pusztul, és hovatovább a maga aszkétikus erkölcsi szándékaiban a múlté lesz. Ezt a bomlást a folyton enyhülő egyházi rendelkezések is nyomon követik, bár öregek keserű fejcsóválással fogadják őket, és nem élnek velük.”

Két irodalmi alkotás a nagyböjt szellemében:

Pilinszky János: Nagyböjti levél

Bűneinkről hajlamosak vagyunk valamiféle jogászi szintről ítélkezni, s így, ha mindjárt esendőnek és bűnösnek érezzük is magunkat, úgy véljük, mérhetetlen távolság választ el bennünket a „nyilvános bűnösöktől”, a „bűnözők” kirekesztett világától. Ez igaz lehet, és kikerülhetetlen a gyakorlatban. Vallásos értelemben azonban nincs ildomos és ildomtalan, következményekkel járó és következmények nélküli bűn. Bármilyen bűnről legyen is szó: a felismerés és a beismerés minden kiút kezdete.
A valóban fölismert bűn elviselhetetlen súllyal nehezedik ránk. Mégis, és itt van Isten végtelen irgalma, nincs erény, mely pontosabb, gyökeresebb leckét adhatna nekünk az alázatról, mint épp a fölismert és megszenvedett bűn kétségbeesésig ható, lényegében elviselhetetlen terhe. Aki ezt csak egyszer is megtapasztalta, aki ebből csak egyszer is leckét kapott, tudja igazán, hogy gyötrelmére egyedül az ártatlanul szenvedő Isten bocsánata hozhat föloldozást és gyógyulást.
A nagyböjt ilyen értelemben az alázat legfőbb iskolája számunkra, „a katarzis évada”, mely halandó voltunk megértésében, belátásában és elfogadásában tetőzik. Az, hogy bocsánatot nyerünk, és az, hogy halálunk után az örök élet ígérete vár ránk: tökéletesen ingyenes, isteni ajándék. A nagyböjti időszak szelleme fokozhatatlanul drámai, se a bűn realitását, se a halál tényét nem szépíti. Ellenkezőleg: mindkettőnek, a halálnak és a bűnnek is, pontosabban halálunknak és bűneinknek is teljes súlyát tárja elénk. Félelmetes iskola. És szabadulásunk belőle – minden megszenvedettsége ellenére – mégse valamiféle törvényszerű átmenet gyümölcse, hanem olyan ajándék, mely minden reményt, minden elképzelést fölülmúl békéjével és makulátlan szeretetével.
Ha az újkori irodalomból azt az írót kellene megneveznem, akinek műveiben a nagyböjt nagy metafizikai drámája a legmélyebben és talán legszélesebben nyert megfogalmazást, minden bizonnyal Dosztojevszkij nevét említeném legelöl. Ő talán az egyetlen „klasszikusunk”, akinek „mondandója” még ma is nyitottan áll előttünk. A „bűn őrületétől” kevesen gyötrődtek annyit, mint ő (egyik rövid posztumusz műve a világirodalom legfélelmetesebb önvallomása), de a megsebzett „Báránytól” nyert ítélet csodálatos békéjéről se tudott író nálánál „többet” papírra rögzíteni.
Az, hogy befejezésül épp Dosztojevszkijre hivatkozom, többek közt azt is bizonyítja számomra, hogy a nagyböjt „enyhített”, mai formája semmiképp se von le semmit annak örök (égetően örök) aktualitásából. Ellenkezőleg: minél előbbre jutunk a történelemben, annál nyilvánvalóbban fölszínre kerül az emberi sorsnak az a „mélyrétege”, változatlan, lényegbeli tényezőivel együtt, amiről az Evangélium beszél.
Milyen jó volna végre valóban meghallanom, meghallanunk.

Az úr érkezése

Ady Endre: Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom

Diplomamunka követelmények

A tegnapi diplomamunka tájékoztatón megígértük, hogy a diplomamunkára vonatkozó követelményeket elektronikusan is elküldjük.

1. A tanulmányok lezárása. Komplex vizsga, diplomamunka, záróvizsga című anyag annak a füzetnek az elektronikus változata, ami Dékáni Hivatalban szerezhető be. Ebben megtalálhatók többek között a diplomamunkára vonatkozó formai követelmények. Mindenben ez a dokumentum a mérvadó a benne szereplő szigorlati tételsort kivéve, mert annak a frissített változatát már megkaptátok.

2. A “Diplomamunka készítési útmutató” és az Ajánlások a dolgozat utolsó átdolozásához reméljük, hogy segítségetekre lesz a diplomamunka megírásában és véglegesítésekor.