Elárvult Frakk, Mazsola, Böbe baba és még sok más kis mesehős

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes 2008. október 24.-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt.

“Az ő képzelete teremtette képernyőre az Esti mesét és a TV-macit, Böbe babát és Cicamicát, Mazsolát és Manócskát, Frakkot és Károly bácsit, Kukorit és Kotkodát, akiknek kalandjain a hatvanas évektől kezdve máig generációk sora nevelkedett. Szeretetteli nevelési elveinek szokatlan eredményeit írta meg a Szeleburdi család című, később megfilmesített ifjúsági regényében. Dramaturgja volt a Magyar népmesék, vagy a Vízipók-csodapók című sorozatnak, melyet meseregényben is megírt. Évtizedekig szerkesztette a Kuckó című műsort, mert nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek megszeressék a természetet.”
Forrás

Számomra is az összes kedvelt munkája közül a Frakk az egyik legemlékezetesebb könyv és rajzfilmsorozat. Gyerekkoromban egyszerűen csak nagyon szerettem Frakkot, de mióta már a második vizsla él a családunkkban különösen nagyra értékelem azt is, amilyen hitelesen jeleníti meg Frakk a mesében a vizslák legjellegzetesebb szokásait, természetetét. Mintha csak a mi Betyárunkról mintázta volna az “Egér pongyolában” című epizódot, amelyben Frakk falánkságát a macskák mellett már Károly bácsiék is nehezen tűrik. Irma néni vendéget hív ebédre, akinek a szájából Frakk kinézi az ételt, a vendég panaszt is tesz az Állatvédő Egyesület egy tagjánál, mondván barátnője, Irma és a macskák éheztetik a magyar vizslát. Szegény öregek kétségbe esnek, mert tudják, bármilyen sokat eszik is a látogatás előtt, Frakk olyan mohón fogja rávetni magát az ellenőr előtt az ételre, mint aki három napja nem evett. Ezért aztán cselhez folyamodnak, és a kiadós sonka szelet alá egy egeret csempésznek, amit Frakk annyira utál, hogy a tányérja közelébe sem megy. Egérrel nekünk nem volt dolgunk, de a falánkságról nagyon hasonló tapasztalataink vannak.

Baranyi Ferenc

Baranyi Ferenc
Baranyi Ferenc idén Kossuth-díjas lett. Peredi Ágnes “Fityisz a kaszásnak” címmel készített vele interjút, amiben ezt írja:

“Van egy generáció, amelyik abban a korban cseperedett, amikor a költészetnek nagy ázsiója volt. Ország-világ nézte a szavalóversenyeket, és a beszédtéma az volt, miről írt azon a héten az ÉS. Ez a generáció jól emlékszik az ifjú költők varázsára, Váci Mihályra, Nagy Lászlóra, Juhász Ferencre, Ladányi Mihályra és Baranyi Ferencre. Baranyi Ferenc az idén Kossuth-díjas lett.
Számtalan kötet, és kivételes zenei műveltségén alapuló ismeretterjesztő munkássága nyomán. Voltak délutánok, amikor a Bartók Rádiót kifejezetten Baranyi történeteiért volt érdemes hallgatni, mert minden műről tudott könnyedén valami érdekeset mesélni.”

Igen. Én is ehhez a generációhoz tartozom. Szinte felfoghatatlan, hogy az akkor még lázadó korát élő Baranyi már elhagyta a hetedik ikszet! Néhány versét ma is bármikor elő tudom hívni emlékezetemből. Leginkább a szerelmes verseit, hiszen a fiatalság és a szerelem szimbiózisban áll egymással, természetes hát, hogy kedvenc költőimnél én is azt kutattam, mit ír, mit gondol a szerelemről, akár reménytelen, akár beteljesült szerelemről versel.
Most mégis, amikor Baranyi Ferenc költői útmutatását akarom méltatni, nem ezek, hanem az “Apám” című verse kívánkozik erre az oldalra:

APÁM
Apám nehéz ökölnek
tétova mozdulása
Nem lendül már ütésre
s nem tárul kézfogásra,
csak mozdul, mintha vélné:
valamit tenni kéne
de ütni nem akar, sem
csapódni más tenyérbe.
Kő-korszakok apámat
éles-ridegre fenték,
majd kontár köszörűsök
éleit bereszelték,
nem tompa és nem éles,
csak csorbult, büszke penge,
se vág, se szúr, se fényes –
hever fiókba vetve.
Apámnak rossz a nemjó,
máskor nem rossz a rossz se,
neki már nem papolhat
német se és orosz se,
magát lódítja folyton
és magát fogja vissza,
sosem volt múltba húzó –
sosem lesz kommunista.
Mindegy neki az élet,
oly mindegy: perc? Öröklét?
S mindegy, hogy meglakoltak
akik hitét megölték.
Nekünk a tisztuló rend
naponta ad csodákat –
engesztelés helyett új
Hitet ki ad apámnak?
(1964)

Baranyi Ferenc művei a mek-en:
Hegyibeszéd Válogatott versek, 1958-1988
Túl az éjszakán
Könyörgés apátiáért Új versek 1987-1997
Anti-Orfeusz Versek 1997-2000
Epiprológus Válogatott versek az 1954 és 2004 közötti termésből, magyarul és különféle európai nyelveken
A Normafától a normáig

Baranyi Ferenc interneten is megvásárolható művei itt találhatók: