Letölthető előadásanyagok: Számviteli alapok 2008-ősz

Az alábbi előadások Laáb Ágnes Számviteli alapok BSC hallgatóknak írott tankönyv feldolgozását segítik. de haszonnal forgathatják azok a hallgatók is, akik más tankönyvekből más egyetemeken, főiskolákon folytatják számviteli tanulmányaikat. Az előadásanyagok olvashatók, másolhatók, de írásvédettek. Ha véletlenül hibát találsz bennük, vagy valamit nem értesz, írd meg erre az oldalra, javítom vagy válaszolok.

Laáb Ágnes: Számviteli alapok
ISBN: 9789639664135

1.ELŐADÁS:ALAPVETŐ SZÁMVITELI ÖSSZEFÜGGÉSEK: ÉVES BESZÁMOLÓ, MÉRLEG
2.ELŐADÁS:MÉRLEG RÉSZEI, BESOROLÁSOK, KETTŐS KÖNYVVITELI ALAPOK
3A. ELŐADÁS: A SZÁMVITEL SZABÁLYOZOTTSÁGA
3.ELŐADÁS:KETTŐS KÖNYVVITEL SZÁMLASOROS ÉS IDŐSOROS KÖNYVELÉS
4. ELŐADÁS: AZ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT A SZÁMVITEL NYELVÉN
5.ELŐADÁS: K+F, BERUHÁZÁS, KARBANTARTÁS, AMORTIZÁCIÓ ELSZÁMOLÁS
6.ELŐADÁS: PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FOGALMAK ELKÜLÖNÍTÉSE
7. ELŐADÁS: ADÓK KÖNYVELÉSE
8.ELŐADÁS: ÉRTÉKELÉS A MÉRLEGBEN
9. ELŐADÁS: AZ EREDMÉNY SZÁMBAVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ISMERETEK
10. ELŐADÁS: A KÖLTSÉGEK AZ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMATBAN
11. ELŐADÁS: A CASH FLOW-HOZ KAPCSOLÓDÓ ISMERETEK
12. ELŐADÁS: A BESZÁMOLÓBÓL SZÁMÍTHATÓ FONTOSABB MUTATÓK

A számviteli törvény 2009. évi módosításáról

Öszzeállította: Kovácsné Álmosdy Judit
Forrás: www.Dashofer.hu

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ez évi módosításának jellemzői a következők:

A módosítások legnagyobb része 2009. január 1-jén lép hatályba, vagyis ekkortól kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések azonban lehetővé teszik a szövegpontosítások, a gyakorlatban már alkalmazott szabályok, a kifejezések változása és a konszolidáció tekintetében, hogy ezeket a módosításokat már a 2008. évi beszámoló összeállítása során is használhassuk. Például a kerekítési különbözeteket – köztük az 1 és 2 forintosok bevonása miatti készpénzfizetésből adódóakat is, – már eddig is egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként számoltuk el. Vagy egy másik példa, hogy a könyvelés alapbizonylatán a számvitel szerinti teljesítés időpontját, időszakát is feltüntettük, ha az eltért az általános forgalmi adó szerinti teljesítés időpontjától. Különösen a felek közötti határozott idejű elszámolás tette ezt szükségessé a számlákon, melyről egész évben beszéltünk. Most ez a szabály kötelezővé vált.

Néhány szabály a kihirdetést követő napon – 2008. december 10-én – lépett hatályba. Ezek alapvetően a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásával és továbbképzésével kapcsolatos szabályok.

És végül van olyan szabály is, amely majd 2010-től lesz hatályos.

Számlázási szempontból tehát fontos megjegyeznünk mielőbb, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat kötelező alaki és tartalmi elmei közé bekerül a 167.§-ba a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (vagyis a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka). Ez a számviteli törvény szerinti teljesítési időpont, amikor a gazdasági esemény ténylegesen teljesült, illetve az az időtartam, amelyre az vonatkozik. Természetesen ezt az előírást más bizonylatra is alkalmazni kell, nemcsak a számlára.

Egy másik fontos kérdés 2009. január 1-től, a házipénztárban lévő készpénzkészlet záró állományának maximális mértéke, melyet annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, (például: banknál,) – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Amíg nincs jóváhagyva a 2008-as üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló, addig a maximális készpénzkészlet számításához a 2007-es üzleti év összes bevételét kell figyelembe venni.

A készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása kizárólag azokra a gazdálkodó szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozik, melyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Ezért a kettő könyvvitelt vezető evás társaságoknak is alkalmazniuk kell ezt a szabályt. Az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető evásoknak azonban nem.

A pénzkezelési szabályzatunk módosítására 90 napunk van, de a szabályt az érintetteknek január 1-től kell alkalmazni

A törvénymódosítás harmadik fontos eleme, a sajátos egyszerűsített éves beszámoló bevezetése (lásd 98/A.§). Nem mindenki alkalmazhatja ezt az új beszámolási formát.

Két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát:

  • egyrészt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
  • másrészt pedig a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint. Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli törvény 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

    A sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

    A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltételei a következők:

  • a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett,
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

    A számviteli törvény 98/A.§-a szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.

    A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:

    a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;

    b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.

    Mindezekből megállapítható, hogy e sajátos beszámolási forma semmilyen értékelési, céltartalék-képzési, – kivéve, ha jogszabály írja elő, – önköltség-számítási eljárás alkalmazását nem engedi. Nagyon leegyszerűsített forma, melyről azonban nem lehet visszatérni saját elhatározásból az egyszerűsített éves beszámolóra. Váltás csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a sajátos egyszerűsített éves beszámoló feltételeinek (lásd fentebb). Egyik ilyen lehetséges eset, hogy könyvvizsgálatra kötelezetté válik, vagy a létszáma két év átlagában meghaladja az 50 főt.

    Aki úgy dönt, hogy ezt a beszámoló-készítési formát választja, annak a 2009. év főkönyvi nyitása után vissza kell vezetni és fel kell oldani mindazokat a tételeket, amelyek azokhoz az eljárásokhoz kapcsolódnak, melyeket a továbbiakban nem alkalmazhat (korrekciós tételek). A sajátos beszámolási formában nem alkalmazunk maradványértéket. Emiatt a terv szerinti értékcsökkenési leírás is módosítható 2009-től.

  • Az idő szimbólumai

    Hermes Trismegistos hagyta hátra azt az írást, amit Smaragdtáblának neveznek. A tradíció szerint a Nagy Piramisból származó tábla foglalja össze az egész világ bölcsességét, olyan gondolatokat, amelyek értelme három síkú jelentést hordoz. A Smaragtábla első sorai – így szólnak:

    1. Verum, sine mendatio, certum et verissimum
    – ’Való, hazugság nélkül, biztos és igaz’.

    2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius
    – ’Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd’.

    Hamvas Béla: TABULA SMARAGDINA

    Ez az „amint fent, ugyanúgy lent” a hermészi bölcsesség kapuja, amelyhez a kucsok a szimbólumok rejtett jelentéseiben is fellelhetők, ám a szimbólumok nyelvét csak kevesen ismerik. Minden szimbólum, az egész világon. Például a labirintus világszerte ismert szimbólum, Egyiptomban, a Földközi-tengeri partvidék kultúráiban, a keltáknál, Babilonban, Új-Zélandon, Vietnamban, Indiában, Tibetben vagy a francia katedrálisokban egyaránt megtalálható. Belső utat, utazást jelképez az elme zavaros és ellentmondásos ösvényein. Az út végén az utazó eljut a középpontba és szembesül saját természetének valóságával. A labirintus az idő szimbóluma is.

    Ha kedved van megismerkedni az idő-szimbólumokkal, arra kérlek szánj rá időt. Amikor van egy-egy nyugodtabb tíz perced és megállásra, megpihenésre van szükséged, kattints rá egyre és vetítés üzemmódban játszd le magadnak. Szeretném, ha sokszor visszatérnél ezekre az oldalakra, amikor csak szükségét érzed!

    Állatőv
    1. Időszimbólum: Állatőv
    Évszakok
    2. Időszimbólum: Évszakok
    folyó
    3. Időszimbólum: Folyó
    főnix
    4. Időszimbólum: Főnix