Vadashús zsemlegombóccal

Nagyon szereti a családunk a vadashúst, különösen édesanyám és nővérem, ezért sokszor előfordul az ünnepi menük között. Azt hittem, tudom, hogy kell főzni, mígnem meg nem láttam egy újfajta elkészítési módot. Kipróbáltam, és mit mondjak, sokkal jobb, mint ahogy eddig főztem.

Hozzávalók:
– a vadashoz: 1 kg marha felsál, 4 ek étolaj, 6 nagyobb sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, ¼ zellergumó, 2 tk mustár, 2 ek cukor, 1/2 dl víz, 1 közepes hagyma, 1 dl száraz vörösbor, ½ citrom héja, ½ citrom leve, 2 babérlevél, 8-10 szemes bors, 3 borókabogyó, 1-1,5 l húsleves, alaplé vagy víz
– a zsemlegombóchoz (12-14 gombóchoz) 4-6 kockára vágott szikkadt zsemle, 200 g liszt, 2 tojás, víz, 20 g élesztő, só, bors, sok petrezselyem, 10 dkg füstölt sajt

Elkészítés: Egy nagy lábosban füstölésig hevítek 2 ek olajat és a húst körbepirítom rajta. Kiszedem, félreteszem. A sárgarépát és a petrezselyemgyökeret karikára vágom, a zellert kis kockákra. A zöldségeket lepirítom, majd hozzáadom a mustárt és ezzel is 1 percig pirítom. Közben egy kis lábosban borostyánszínűre karamellizálom a cukrot, felöntöm annyi vízzel, amennyiben feloldódik Visszateszem a zöldségek mellé a húst, dobok mellé egy félbevágott hagymát, a babérleveleket, szemes borsot, borókabogyót (ez utóbbiakat teatojásban rakom bele és a végén egy mozdulattal kiöntöm). Felöntöm annyi alaplével, amennyi majdnem ellepi és belefacsarom a citromlevet. Végül mehet bele a karamell és egy kevés vörösbor is. Puhára főzöm a húst (ez akár 2 óra is lehet). Kiszedem a hagymát, fűszereket, és a mártást leturmixolom. Nem kell teljesen simára, de ez ízlés kérdése. Utólag még beállíthatók az ízek: mehet a mártásba egy kevés só, bors, cukor, mustár vagy citromlé, ha szükséges.
A zsemlekockákat egy tepsiben a sütőben megpirítom, vigyázva, nehogy megégjen. Sűrű palacsintát készítek: a lisztet simára keverem a tojásokkal és a vízzel. Belemorzsolom az élesztőt, elkeverem, és hagyom 20 percet pihenni. A palacsintatésztába beleforgatom a zsemlekockákat, sózom, borsozom és összeforgatom jó sok durvára vágott petrezselyemmel és az apró kockára vágott füstölt sajttal. Gombócokat formázok belőle, ezeket is hagyom 15 percig pihenni, majd sós forró vízben kb 10 percig főzöm.

Cordon bleu

“Nagy” Bogi kedvenc fogása a Cordon bleu, bár a család többi tagja sem veti meg.
Utánanéztem, honnan ered ez a pompás főétel:
“A francia cordon bleu (ejtsd: kordon blő) kifejezés szó szerinti fordításban kék szalagot jelent, de az Európa-szerte kedvelt húsételben ne keress semmilyen szalagot.
A történet 1348-ig nyúlik vissza, mert III. Eduárd angol uralkodó ekkortól tüntette ki a csaták hőseit a sötétkék bársonyból készült, aranyszegélyű Térdszalagrenddel. A bal térd alatt viselt, illetve a hozzá tartozó, a bal vállon átvetett kék szalag 200 év múlva annyira megtetszett a piperkőc hírében állt III. Henrik francia királynak, hogy 1578-ban megalapította a Szentlélek Lovagrendet (L’Ordre du Saint-Esprit), amelynek tagjai szintén kék szalagot hordtak a ruhájukon. (Más források szerint egy kék szalagon lógó keresztet akasztottak a nyakukba.) A lovagok híresek voltak fényűző ünnepségeikről, és bár a lakomák a nagy francia forradalom után a renddel egyetemben megszűntek, a „kék szalag” továbbra is egyet jelentett a kiváló ételekkel. A kitüntetést később képletesen adományozták a kor legjobb szakácsainak.
A legismertebb anekdota szerint Madame Dubarry egy ízben lakomára hívta XV. Lajost, aki mindig azt hangoztatta, hogy jól főzni csak a férfiak tudnak. Amikor a hedonista király mind a tíz ujját megnyalta a fenséges fogások után, szépséges ágyasa elárulta, hogy a pompás vacsora egy szakácsnő műve volt, és azt javasolta XV. Lajosnak, tüntesse ki a fiatal teremtést elismerése jeléül. Így vonult be a gasztronómia történetébe a Cordon Bleu, amely idővel a kiváló konyhaművészeti teljesítmény szinonimája lett, majd étellé átlényegülve köznevesült.
A kékszalagot ma elsősorban a Balatonon zajló, évenként ismétlődő tókerülő vitorlásversenyként ismerjük, de a 20. század hajnalán a hatalmas utasszállító gőzösök küzdelme volt. Az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó Kékszalag-díjat a lóversenyek világából kölcsönözték, a mai napig közkedvelt fogást pedig állítólag egy francia szakács álmodta meg a győzelem tiszteletére. Tartja magát az a vélekedés is, hogy a göngyölt és bundázott sajtos-sonkás húsételt először a díj elhódítására törő, tragikus sorsú Titanic óceánjáró utasainak készítették.”
Forrás: (http://www.mindmegette.hu/a-cordon-bleu-tortenete-francia-rantott-hus-sajtos-sonkas-recept-husetel-51665?utm_source=www.filter.hu)

Találtam egy videót is, amelynek segítségével gyerekjáték az elkészítése:

Cordon bleu deluxe

Cordon bleu deluxe ! c'est chaud chaud chaud 🙂

Közzétette: Chefclub – 2019. március 26., kedd

Mesés beavatás a nőiségbe – A kislányok klasszikus beavatásmeséi hangos diafilmeken

2019 augusztus 31-ig kedvezményesen megrendelhető a “Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” című könyvem.
Elkészítettem a könyvemben szereplő valamennyi mesét nézhető, hallgatható formában és feltöltöttem mesecsatornáimra. Ebben a bejegyzésben azt a sorrendet követem, ahogy a könyvben szerepelnek egymás után a mesék.

I. Csipkerózsika
Csipkerózsika története nagyon pontosan mutatja be a mese nyelvén a serdülőkor belső érési folyamatát. Nem elijeszt, hanem szép mesei kódokon keresztül avatja be a kislányokat a felnőtté válás nehézségeibe és szépségeibe.

I/A. Mit kapott áldásként Csipkerózsika a tudós asszonyoktól?
A keresztelőre meghívott tudós asszonyok a mesében tizenketten vannak. Ahol tizenkettő feltűnik egy mesében, tudni lehet, hogy megjelent a tizenkét archetípus, azaz az emberi viselkedésre jellemző tizenkét ősi mintázat. Elképzeltem, hogy melyiktől mit kaphatott az újszülött királylány, és azt is, hogy az átkot szóró tizenharmadik ki volt valójában, és hogyan egészíti ki az áldásokat a jókívánságokként megfogalmazott erők és képességek elfojtott aspektusaival. A diasorban megjelenő tudós asszonyokat Horváth Csanád álmodta meg, aki könyvem illusztrátora. Gyönyörűek az egyes fejezetcímekhez készülő képei, de ezek egyelőre még maradjanak meglepetések!

II. Pirosbúbocska
A Grimm testvérek meséje sok-sok rejtett üzenet tárháza, jól illik a beavatásmesék sorába, mert a sűrű erdő a nőiséget, a benne portyázó farkas a férfi-nő kapcsolat még feltáratlan, felfedezésre váró életterületét jelképezi. Ezer szépségével és veszélyével, fény és árnyoldalával.

III. Világszép Ilonka
helyette egyelőre: Világszép Vaszilisza
A világszép lányokról szóló mesék azért (is) fontosak a beavatásmesék sorában, mert ezek a történetek megmutatják, hogyan, mitől válhat egy eleve szép lány ezerszeres szépségűvé nővé cseperedése során.

IV. A piros cipők
Andersen komor története a függőség, a szenvedélybetegség kialakulásának tűpontos leírása, ezért nehezen hagyható ki a beavatásmesék sorából. Nem esti mesének való, és inkább csak felső tagozatosoknak ajánlott.

V. Térdszéli Katica
A férfiak észjárásán túlmutatni képes, erőszakmentes női kommunikáció megfűszerezve a nevetéssel, jókedvvel fontos tanítása a női beavatásnak. Térdszéli Katica története jól mutatja, hogyan képes egy okos leányzó furfangjaival nemcsak túljárni a király eszén, de elnyerni a szívét is.
(Ezt a mesét Moltvai Petra annyira aranyosan meséli, hogy úgy érzem vele nem szabad versenyeznem.)

VI. Hófejírke
A gonosz mostoha típusú mesék azért fontosak a beavatásmesék sorában, mert segítenek felismerni, hogy a mohó férfivágy mellett a nővé cseperedő kislányok fejlődését és boldogulását legtöbbször saját nemük képviselői gátolják!

VII. Hamupipőke
A Hamupipőke a kislányok egyik legkedvesebb meséje és klasszikus beavatásmesének tekinthető. Abban erősít meg, hogy a belső értékek a piszkos, rongyos ruhán is átragyognak.

VIII. A Kék Madár
A nővé érés beavatásmeséit Maeterlinck meséje a Kék Madárról zárja. „Boldogan éltek, míg meg nem haltak” – és ahány mese, annyiféle jelentést kaphat, hogy kinek mi testesíti meg a boldogságot.

Hogyan lehet szépen és bölcsen öregedni II. – Meryl Streep

Amikor eldöntöttem, hogy beleásom magam a nőiség harmadik korszakának felderítésébe, arra gondoltam, hogy olyan filmeket fogok nézegetni, amelyekben idősödő színénsznők formáznak meg idős asszonyokat. Őszintén mondom, álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen jó programot találok ki magamnak a nyárra!
Jobbnál-jobb színésznők, jobbnál-jobb alakítások! Itt van például Meryl Streep, aki kiérdemelte a “legynagyobb élő színésznő” állandó jelzőt, hiszen képes belebújni bármilyen szerepbe, megformálni a legkülönbözőbb karaktereket és mindezt úgy, hogy eddigi pályafutása eredményességét 3 Oscar-díj, 18 Oscar-jelölés, 8 Golden Globe-díj, 23 Golden Globe-jelölés és 1 Emmy-díj fémjelzi.
Mostanában töltötte be a 70. évét. Csodálatos fiatalkori alakításai is vannak, ám 50 éves kora után (1999-től) egyszerűen varázslatossá vált. Szép is, bölcs is. Mitől?
Ha abból indulunk ki, hogy főzni csak abból lehet, ami van, vagyis a legjobb szerepealakítások mögött ott kell lennie Meryl Streepnek, a magánembernek teljes hitelességében. Annyi tudható, hogy két férje volt, az első a karjai között halt meg, a másodikkal mai napig együtt él, négy gyermeket neveltek fel és nemrégiben megszületett az első unokája.

Könnyű dolga van amiatt is, hogy kezdettől nagyon szép volt és nem volt híján az értelemnek sem. Mert azért úgy sokkal könnyebb, szépen és bölcsen öregedni, ha valaki már kislányként, fiatal nőként, és nőisége minden szakaszában magában hordozta a szépség és bölcsesség csíráit. Hiszen a szépség idős korra csak átalakul: külsőből belsővé lényegül. Az ösztönös, intuitív meglátásokból pedig, amelyek ifjabb kortól okos döntésekhez segítenek időskorra kijegecesdhet a bölcsesség a tanulás, a tapasztalat, a siker és kudarcélmények hatására. De azért ez még csak feltétel, és ezer példát lehetne mondani arra, hogy egy gyönyörű nő mennyire képes megcsúnyulni öregségére, vagy egy sziporkázó szellemű fiatal teremtés mennyire el tud butulni öregkorára.

Összegyűjtöttem az idősödő színésznő filmszerepeit, amelyek hozzásegíthetnek felfejteni, hogyan lehet szépen és bölcsen öregedni. Soha rosszabb elfoglaltságot a nyárra!

A szív dallamai 1999 (50)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/a-sziv-dallamai-teljes-film-1999-aidan-quinn-ijtblX9cyfGyNRkM )

Adaptáció 2002 (53)

Az órák 2002 (53)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/az-orak-drama-0TYBLQUppuY9I8Xh )

A mandzsúriai jelölt 2004 (55)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/a-mandzsuriai-jelolt.2004-LEeDgJFzKBNJNhq3 )
Meryl Streep kiszámíthatóan gonosz asszonyt játszik, igazi díva. Élvezi az ördögi nagyasszony szerepét, megmutatva, hogy valójában minden színészi feladatot meg tud oldani. Egyik filmjében csupaszív, bájos, a másikban pedig hideg mint a kígyó. Ugyanakkor ez a filmbéli alakítása nem vitt közelebb az általam vizsgált témához: hiába 55 éves a film forgatásakor, 45-nek sem tűnik, és itt bölcsesség helyett csak a hideg számítás jut szerephez, ami nem a bölcs idősődő asszonyok, hanem az ördögi boszorkányok sajátja.

A balszerencse áradása 2004 (55)

Első a szerelem 2005 (56)

Ezt a filmet többnyire fanyalogva lehúzzák a kritikusok. Jó magam többször láttam már és bármikor szívesen újra megnézném. Azt hiszem sok nő van ezzel így, akinek életébe belépett egyszer a nagy szerelem, és noha nem lett ebből a kapcsolatból holtomiglan- holtomdiglan, azért jó sírva-nevetve emlékezni a film kapcsán arra, hogy milyen jó, hogy volt…
A történet beleillik abba a klisébe, amikor az idősebb nő (Uma Thurman) fiatalabb fiú (Bryan Greenberg) kapcsolata nem lehet tartós a korkülönbség miatt. A bonyodalmat az hozza, hogy a női főszereplőt kifejezetten bátorítja erre a szerelemre a terapeutája (Meryl Streep), de csak míg ki nem derül számára, hogy a fiú éppen az ő gyermeke. Mert könnyű semleges szereplőként tanácsokat osztogatni, de mindjárt sokkal bonyolultabb, amikor magunk is érintetté válunk.
Az idősődés problémája akkor jelenik meg először az életünkben, amikor rájövünk, hogy gyermekünk visszavonhatatlanul felnőtt, és mi már csak asszisztálhatunk az életéhez. A főszerepeket innentől már nem nekünk osztogatják. Kevesen tudják ezt önként és belső felismerőstől vezetve tudomásul venni és azt hiszem a legtöbb anyós-meny viszály hátterében mindig meghúzódik az anya nőiségének hervadása, amit nem tud elfogadni. Pedig amikor egy anya a fia és a válaszottja közé áll, nagyon könnyen partvonalon kívül találhatja magát. Ebben a vetélkedésben, amely a fiú megtartásáért dúl a fiatalabb nőnek mindig több bevethető fegyvere van. Ebben a filmben mégsem diadalmaskodhat a fiatalabb nő, és nemcsak azért, mert az anya sokkal bölcsebb és tapasztaltabb nála, valamint önbizalma, önértékelése alaposan megsérült a korábbi kapcsolatában, hanem mert a vallási különbözőség a házasság lehetőségét kizárja. Így aztán azon ritka kivétel érvényesül a filmben, amikor az anya mesterkedései győzelemre vezetnek, ám ettől senki sem lesz boldog. Meryl Streep alakítása fergeteges, belebújva ebbe a szerepbe képes megmutatni az idősődő nő lelkében dúló mély, belső válság ezer árnyalatát.

Az utolsó adás 2005 (56)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/az-utolso-adas-2006-drama-vigjatek-zenes-8m4ZItc2ri8v3Pj6 )

Az ördög Pradát visel 2006 (57)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/az-ordog-pradat-visel-teljes-amerikai-szinkronos-film-gaFHcA28VG9A4zmX )

Nem tudom, hányszor láttam már és főképpen hányszor fogom még újra és újra megnézni. Legkevésbé a filmben felvonultatott vagyont érő ruhákért, cipőkért, gazdagság érzés utáni vágyakozásból – ez kicsit sem érdekel. Még kevésbé a történet főszálán a nagyon tehetséges Anne Hathaway csetlés-botlásáért. És félreértés ne essék, egyáltalán nem tetszik, ahogy Miranda ebben a férfielvű világban.
1:16,57 perctől látható a film igazi drámai alakítása arról, hogyan tudja egy virulens, igazán erős idősődő nő a bölcsességével kordában tartani és nemes bosszúra használni jogos haragját és dühét, valamint hogyan képes elkerülni, hogy tetejébe még porig is alázzák nagy plénum előtt.
Amikor az asszisztense megkérdezi tőle, hogy vajon a repülőtérre sem kell kimennie a férje elé, ha az nem jön a fogadásra, szenvtelen hangon, végtelen nyugalommal ezt válaszolja:
– Ha azt mondja magának, hogy mégsem akar elválni, akkor nyugodtan menjen ki érte. – Kedvenc szavajárásával: ENNYI. Ennyi mindössze a kifakadás azért, hogy a társa, gyermekeinek apja miután csúnyán kihasználta az intelligenciáját, a tehetségét, a kapcsolatrendszerét és a pénzét, kihátrál a közös életükből, hogy lecserélje egy fiatalabbra.
Nem átkozódik, zokog, tőr-zúr mérgében, nem ragadtatja magát tettlegességre. Nem zsarol, nem rója fel a hálátlanságot és hűtlenséget a másiknak. Van kellő tudása és tapasztalata, hogy ennek úgysem lenne semmi értelme. Egy férfit el kell engedni, ha menni akar – ez egyébként az egyetlen módja annak, hogy később visszasündörögjön. Ami persze nem jelenti azt, hogy túljutva a veszteségfeldolgozáson, megerősödve és rátalálva a teljes függetlenségre a nő vissza is fogadná.
Szeme sem rebben és még mosolyogni is tud, ahogy később – 1:28,50-től – önként, magától engedi át helyét a vetélytársának, bölcsen kivédve, hogy nyilvánosan fosszák meg mindattól, ami az életét jelentette.

Este 2007 (58)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/este-2007-drama-romantikus-sipcJCPmQR0fB1ec )

Kiadatás 2007 (58)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/kiadatas-teljes-film-amerikai-szinkronos-thriller-BAj4mcbJNhiGb22t )

Gyávák és hősök 2007 (58)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/gyavak-es-hosok-drama-AoTAgLTHMRS3jlNs )

Mamma Mia 2008 (59)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/mamma-mia-teljes-film-C9Ru8dQp47KMZI0q )

Kétely 2008 (59)
Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/ketely-doubt-xvid.avi-dC0vj8sxBNHtzVNg )

Meryl Streep színészi nagyságát mi sem jellemzi jobban, minthogy ebben a filmben a szerep kedvéért megcsúnyul és semmit sem láthatunk derűs bölcsességéből.
Belebújva a szerepébe olyan feszesen, kimérten lépked iskolája jó híréért felelős igazgatónőként, mintha karót nyelt volna. Főkötője semmit nem enged láttatni szép hajából, magas homlokából, apácaöltözéke mögött eltűnik az ember, a nő, csak a szürke, hivatását gyakorló végrehajtó marad színes, sokoldalú egyéniségéből. Szemüvege mögött a szeme mintha kisebbnek tünne és az üveg csillog a szeme helyett. Az fénytelen.
A film témája a kétely, a rosszindulat, a pletyka és az ebből felépített, bizonyíthatatlan gyanú miatti kíméletlen keresztesháború valamiféle magasztos erkölcs nevében. Az igazgatónő valóban intoleráns, és megszállottan bizalmatlan. Ez a bizalmatlanság lelke nagy részét befagyasztja, élettelenné teszi. Ettől válik csúnyává és bölcs öregasszony helyett előítéletes, dogmatikus inkvizítorrá.

Julie & Julia Két nő egy recept 2009 (60)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/julie-es-julia-ket-no-O9MDDKE5I3vesWWA )
Kedvenc filmem ez is, eddig háromszor láttam. Volt egy “főzőfilmes” korszakom négy éve, amikor minden elérhető filmet megnéztem, amiben főztek. Ami tetszett, azt magam is kipróbáltam. Izgalmas projekt volt, rengeteg új felfedezéssel. Julia Child receptjeiből is legalább négyet kipróbáltam, noha nem azokat, amik a filmben szerepelnek.
Az amerikai asszonyoknak írt francia recepteket tartalmazó szakácskönyve 700 oldalas. Még sosem adták ki magyarul. Ezidáig nem akadt, aki lefordította volna és kiadó sem, aki látna benne fantáziát, pedig úgy gondolom, bárki tudna tanulni tőle nálunk is.
“Életem Franciaországban” című életrajzi könyve viszont megjelent itthon is, de nem lehet hozzáférni. Pedig az életrajzokat különösen szeretem, ráadásul – mivel Julia 91 éves korában halt meg és utolsó pillanatig aktív maradt, most különösen szívesen olvasnám. Érdekes lenne olvasni abból a szempontból is, hogy ilyen magas kort megélt asszony hogyan gondolkodik az idősődésről, az elmúlásról. Azért is nagyon kiváncsi vagyok erre a könyvre, mert írása is tele van élettel és humorral. Hiszen – és ez a filmból is tökéletesen lejön – Julia Child egy kirobbanó energiabomba volt. Igen érdekes, eredeti egyéniség lehetett 188 cm-es magasságával, időnként kissé esetlen mozdualtaival, önmagát is kinevető, szelíd iróniájával. Meryl Steepnek természetesen nem okozott problémát, hogy belebújjon ebbe a langaléta, esetlen, kicsit sipító hanghordozású, furcsán gesztikuláló női figurába és meg is tudja szerettetni a nézőkkel. Úgy gondolom, sok közös vonás van bennük és erre a film negyedszeri végignézése sotrán jöttem rá, miközben egy nagyon nyilvánvaló felismerést is adott a film a szépen, bölcsen öregedéssel kapcsolatban.
A titok pofonegyszerű! Julia Child szakácsművészetében és irásaiban, míg Meryl Streep színészi játékában teljesen fel tud olvadni és kiteljesedni. Megtalálták és életük nagy részében meg is valósították szenvedélyesen és lázas örömmel azt, amire hivatottak. Precizitásuk, munkabírásuk, állhatatosságuk és szenvedélyük egyszerűen páratlan és lenyűgöző. De ne feledjkezzünk meg arról sem, hogy mindez nem öncélú, mindkettőnek van egy hűséges társa, egy partnere, akivel minden megosztható, és akiért érdemes!
A filmből kiderül, hogy Julia Child őszintén, szűnni nem akaróan szerette a férjét és ez fordítva is igaz: Paul, a férje mindenben támogatta, bátorította és imádta! Eltéphetetlen kötelék volt közöttük, mely kölcsönös tiszteleten, egymás iránti megbecsülésen és szerelmen alapult. Meryl Streep magánéletéről keveset tudni, de vélhetőleg hasonlóan harmonikus kapcsolatban él szobrász férjével, három felnőtt gyermeke apjával. Egy interjúban Julia és Paul kapcsolatára ezt a kifejezést használta: “marriage of equals”, vagyis az egyenlőek házassága – sejtésem szerint ezt a sajátjáról is nyugodtan elmondhatja.
Julia Child könyvében leírja, mi a főzés titka: azt hiszem ezt nyugodtan a boldog élet és öregedés titkaként is értelmezhetjük: “A főzés egyik titkát és egyben örömét jelenti megtanulni kijavítani valamit, amit elrontottunk, és az egyik lecke az, hogy derűsen viseljük el azt is, ha már egyáltalában nem lehet kijavítani.”

Egyszerűen bonyolult 2009 (60)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/egyszeruen-bonyolult.mp4-2009-vigjatek-bHLvxsJ59Y8TVPdh )

A Vaslady 2011 (62)

Amit még mindig tudni akarsz a szexről 2012 (63)
Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/amit-meg-mindig-tudni-akarsz-drama-romantikus-vigjatek-jaL4FMoa2a2Zvvv9 )

Augusztus Oklahomában 2013 (64)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/augusztus-oklahomaban-tDFCUNCKe5iYU5Px )

Ez egy nagyon erős, nagyon ütős film. Egy család teljes széthullása, sok keserű és értelmetlennek tűnő élet tragédiája öt napba, és a film két órájába sűrítve. Meryl Streep egy özvegyen maradt, szájráktól szenvedő, gyógyszerfüggő anyát alakít, akiből kegyetlen élete rafináltan kegyetlen asszonyt faragott. Talán nincs még egy olyan filmszerepe, ahol ennyire keserű, aljas és esendő. Láthatjuk, hogy a szerep hiteles megformálása során hogy vetkőzik ki önmagából, és rombolja porig azt az imázst az elegancia nagyasszonyáról, amelyet hosszú évek alatt felépített.
Számomra az öregedés egyik nagyon fontos elemét, a manírok levetkőzését tudatosította ebben a szerepében. (Egyébként nem csak ő, hanem Margo Martindale is!) Láttam már több idősödő asszonynál, többek között a nagymamámnál, hogyan hagy föl a látszattal, hogyan hull le a sok felvett szerep álarca róla és mondja ki, amit gondol, úgy, ahogy érzi és gondolja, minden különösebb csomagolás nélkül. Már nem tartja fontosnak, hogy megjátsza magát. Átlát mindenkin, pontosan tudja azt is amit titkolnak előtte. Nyersen szókimondóvá válik, nincs tekintettel senkire és semmire. Fokozottan igaz ez, ha az öregség betegséggel, különösen, ha gyógyithatatlan betegséggel párosul, amikor már látható közelségbe kerül az élet vége is.

A kelletlen utitárs 2014 (65)

Az emlékek őre 2014 (65)
Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/az-emlekek-ore-2014-magyar-drama-sci-fi-gCI38Cj4ueN7LjZO )

Ebben a filmben Meryl Streepnek egy emlék- és érzelemmentes Közösség vezetőjét kell alakítania és ebben a szerepben ismét sikerül felülmúlnia önmagát azzal, hogy rettenetesen csúffá válik. Egyik kritika szerint ő a hosszú fehérhajú Szörnyella de Frász, a rajzfilmek gonosz boszorkája, a Big Sister, aki figyel téged. Ez a tény viszont segíthet annak felismerésében, hogy az öregedés szépségéhez és bölcsességéhez nem nélkülözhető, hogy megmaradjanak a szép emlékek és a szívet melengető érzelmek.

Vadregény 2014 (65)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/vadregeny-into-the-woods-.2014.-2-2014.-5-b5NrRemK39nUAOtm )

Dübörög a szív 2015 (66)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/zene/duborog-a-sziv-6IjqCMLfMoRZ9aN5 )

Szüfrazsett 2015 (66)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/a-szufrazsett-2015-magyar-drama-eletrajzi-QwMgxPOc5jhe79qe )

Florence – A tökéletlen hang 2016 (67)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/florence-a-tokeletlen-hang.mp4-s6UEmMkDM0Q6KVHj )

A Pentagon titkai 2017 (68)

Itt nézhető meg: ( https://www.youtube.com/watch?v=x1UD76YpXiU )

Mindenképpen figyelemre méltó az eleganciája. Finom, jószabású, korának megfelelő ruhái ehhez sokat hozzátesznek, ám mégis az a lenyűgöző, ahogy viseli őket. Férfiasan kemény, és mondjuk ki nyugodtan ellenséges közegben irányítja az újságját. Olyan derűs kedvességgel tud szembemenni a férfiegóval, hogy az elbűvölő. A lefegyverzéshez megnyerő közvetelensége mellett sokat mosolyog és jóízűen nevet. Hasznosítani tudja mély emberismeretét, beleérző képességét, intuícióját. Végül van még valami, amit az eddigi filmek során nem ismertem fel: bátor! Nem vakmerő, aki a tudatlanok bátorságával vág bele kockázatos kimenetelű kalandba. Ő valóban annak tudatában teszi, hogy pontosan tudja, rámehet erre minden, ami fontos számára. Sőt! Ő maga is börtönbe kerülhet. Mégis, mikor úgy dönt, hogy jelenjen meg a leleplező tartalom az újságban, már megingathatatlanul kitart és végigcsinálja. Csodálatos! Példaértékű! Mert az idős korban már csak a belső értékekhez való hűség számít, semmi más, és ez a filmből kristálytisztán átjön.

Mamma Mia! Sose hagyjuk abba 2018 (69)

Itt nézhető meg: ( https://videa.hu/videok/film-animacio/mamma-mia-sose-hagyjuk-2018-qVij78A2YxPgqm3Z )
Míg a Mamma Mia! első részében Meryl Streepe a kirobbanó életenergiával tarolt, itt a második részben 69 évesen már nem akarja túltolni a biciklit és kitenni magát annak, hogy nevetségessé válik. Volt ereje visszavonulni és csak egy jelenet erejéig részt venni a fergeteges játékban, akkor is mértéktartó visszafogottsággal. Hát igen, azt hiszem ez is nagyon lényeges, hogy valaki vállalni tudja a korának megfelelő stílust, viselkedést, hogy pontosan tudja, mit szabad és mit nem szabad elvállalnia, ha hiteles akar lenni önmagához.

Hölgyek levendulában

Ursula és Janet békés öregségüket töltik egy kis cornwalli halászfaluban, 1936-ban. Az eseménytelen hétköznapokat egy váratlan Idegen megjelenése bolygatja fel. A jövevény, mint egy partra vetett aranyhal, némán hever az angol tengerparti öbölben, a két nővér háza közelében. Andrea, a kiszolgáltatott fiatal férfi felbukkanása felborítja az öreghölgyek addigi életét. A zsarnokoskodó Janet, a háborús özvegy valósággal kisajátítja az idegent, akibe a visszahúzódó, szerényebb Ursula beleszeret. Andrea lassan lábadozik, s később kiderül, hogy kiváló tehetségű lengyel hegedűművész. A kedves öreg hölgyek szeretnék a fiút magukhoz láncolni, de a fiatalember élni akar és Amerikába szeretne menni. Míg végül a szigetre elvonuló festegető, titokzatos orosz nő, a gyönyörűséges és fiatal Olga meghallja Andrea érzékeny hegedűjátékát, s mindent megtesz, hogy a fiú világot lásson. Olga bátyja világhírű hegedűművész, aki Londonban ad egy koncertet. Olga azonnal vonatra száll, s magával viszi a lengyel “Aranyhalát”, egy próbajátékra? ” (port.hu)

Ennyi a történet. Charles Dance könyve, mely a forgatókönyv alapját képezi mindössze 96 oldalas. Egész estét betöltő mozivarázzsá a két nővért 71 éves koruban megformáló szinésznők teszik, akiknek a játékából ismét kirajzolódhat néhány fontos ismérv, ami a “szépen, bölcsülve öregedést” jellemzi.

Azt gondolom, bármit hitelesen eljátszani csak “hozott anyagból” lehet.
Mire ez a filmszerep megtalálja Judi Denchet (84), ő játsza Ursulát, a fiatalabb nővért és Maggie Smithet (84) ő pedig a filmben Janet, az idősebbik nővér, mindketten eltemették már a férjüket. A gyászfeldolgozás során mindkét alkalommal egymásra találtak, egymásba kapaszkodtak.
Tehát a sorsközösség és az egymás iránti szolidarítás kettőjük között nem szerepjáték.

Milyen ismérvek azonosítható tehát a film alapján, amelyek vélhetőleg a két színészné magánéletében is megtalálhatók?

– önállóság, függetlenség, szabadság: Mindketten jó egészségben vannak. Saját tengerparti házuk van gondozott kerttel, szép környezetben. Anyagilag is függetlenek. Megengedhetik maguknak, hogy házvezetőjük legyen, így a háztartásvezetéből, a ház körüli teendők ellátásából és a napi ügyintézésből csak azt veszik magukra, amit szeretnének. (Pl. a virágültetést, vagy egy különleges fogás megfőzését), mégis rend, tisztaság veszi körül őket.

– mozgékonyság, rugalmasság, fittség: Mindketten mozgékonyak, nincsenek elnehezülve és elmerevülve. Valójában mindketten megőriztek valamit mozgásukban és gondolkodásukban is a fiatalkori rugalmasságukból, könnyedségükből. Fontos ez, mert a mozgékonyság megőrzése a helyváltoztatás szabadságát adja: ha akarom, heteket eltölthetek a számomra biztonságot, megszokott otthonomban, de ha kedvem van felkerekedni, ebben a mozgásképességem ne korlátozzon. A mozgásképtelenség, az elnehezülés nagyfokú tehetetlenséggel és másoknak való kiszolgáltatottsággal jár, ami megkeseríti az idős ember életét.

– sorsközösség vállalás a magányosság ellen: Mindketten családtalanul, magányosan élnének, ha nem osztanák meg életüket és mindennapjaikat egymással, nem lennének egymásnak öregkori társai, segítői, kiegészítői. Biztos alhatnának külön szobában, hiszen a ház elég tágas és vendégszoba is van benne, mégsem véletlen, hogy közös a hálószobájuk. Így este van kitől elköszönni, éjszaka sincsenek egyedül félelmeikkel, szorongásaikkal, és reggelente van kihez szólni ébredéskor.

– életigenlés: azt hiszem, ez nagyon fontos. Amikor már nincs értelme miért felkelni, akkor ott és akkor vége is van… A két testvérnek átmenetileg fontos célt és küldetéstudatot ad, hogy van kit félteniük, van kiről gondoskodniuk. Ursula még elfojtott nőiségét, ki nem élt szenvedélyeit is beleképzelheti ebbe a törődésbe. Amikor azonban Andrea meggyőgyul és már terhes neki a gondoskodás, van erejük elengedni – még ha nem is önként. Mert akit szeretünk, azt elengedjük. Ezt a bölcs belátást az idős kor és az élettapasztalat hozza meg. Az a tapasztalás, hogy minden, ami jó és szép, előbb-utóbb elhagy bennünket és lassan megtanulunk ezzel együtt élni. Ursula és Janet is visszatér a korábbi életöröm öt biztisító forrásokhoz, a természethet, a tenger morajlásához, a kertben fejlődő virágokhoz, az étkezési rítusokhoz…

– hinterland: igen, életük megszokott környezete és kiszámítható rítusa is egy fontos erőforrás ahhoz, hogy az öregség szépségei átélhetővé váljanak.

Vezetik a végzetek az akarót, aki hagyja, hogy vezessék, a nem akarót vonszolják

2019 augusztus 31-ig kedvezményesen megrendelhető a “Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” című könyvem.


Szinte minden Grimm mesegyüjteményből hiányzik a Hamupipőke történet hamisítatlan változatának befejezése. Eszerint megérkezik a királyfi az aranycipellővel a kereskedő házába, és a két mostohanővér – anyjuk biztatására – levág a lábfejéből egy darabot, hogy belepréselje magát a cipellőbe. Egyik a nagylábujját, másik a sarkát. De ez még nem minden! Az eredeti mese ugyanis nem a szokásos “hétországra szóló lakodalmat csaptak és még máig is boldogan élnek, ha meg nem haltak” zárófordulattal fejeződik be, hanem így:

“S hogy megtartották az esküvőt a királyfival, jöttek a hamis nővérek, hogy behízelegjék magukat, s kivegyék részüket a boldogságból. Amikor a jegyespár a templomba ment, jobbról állt a nagyobbik, balról a kisebbik nővér, akkor a galambocskák mindkettőnek kivájták fél-fél szemét. Aztán, amikor kijöttek, balról állt a nagyobbik és jobbról a kisebbik, akkor a galambok a másik szemét is kivájták mindkettőnek. Így bűnhődtek gonoszságuk és hamisságuk miatt világtalansággal életük fogytáig.”

Ez maradt ki az eredeti meséből, noha ebben a zárómondatban van az egyetemes rendről, a teljességről szóló mesei útmutatás lényege! A kihagyásnak vélehetőleg az lehet az oka, hogy a felnőttek ezt túl horrorisztikus végkifejlettnek gondolják a gyerekfülek számára. A tapasztalat szerint azonban a gyerekek szó nélkül belenyugszanak ebbe a büntetésbe. Számukra ugyanis még teljesen természetes, hogy a gonoszságért és a hamisságért világtalansággal, azaz vaksággal kelljen fizetni.

Elgondolkodtam azon, hogy vajon a mostohanővérek megvakítása valójában tényleg a szemük világának az elvesztését, azaz valaminek, ami az egész része volt az elpusztítását jelenti, vagy éppen ellenkezőleg, a rend, a teljesség helyreállítását? Gyanítom, hogy az utóbbiról van szó, hiszen a mesék mindig a megbomlott rend helyreállításáról szólnak! Hogy is van ebben a történetben?

Hamupipőke édesanyja meghal – ezzel felborul a rend, ami ahhoz szükséges, hogy egy kislány egész-ségesen cseperedhessen fel. Ahhoz ugyanis arra lenne szüksége, hogy mind a két szülője felelősen tudjon törődni vele, megkapja részükről azt az értő figyelmet és bíztatást, ami napról napra megerősíti abban, hogy a neki rendelt úton haladva úgy jó, ahogy van, mindene tökéletes és éppen elegendő.
Ehelyett Hamupipőke anyai áldásként és viselkedési mintaként azt kapja, hogy jámbor legyen és jó – és ő ennek példásan igyekszik is megfelelni. A jámborság valójában a jóság szinonimája, és ha alaposabban megvizsgáljuk, hogy mit is jelent ez valójában, akkor a jámborság egy szelíd, csendes, békés és indulatmentes természetet sejtet, telve jóindulattal és bizalommal.
Hamupipőke apja úgy próbálja a megbomlott egységet helyreállítani, hogy hoz magának a régi asszony helyett újat, aki anyja helyett anyja lehet az elárvult kislánynak. Igen ám, de egy édesanyát senki sem pótolhat: az anyai szeretetet hiányából fakadó űrt egy mostohaanya még akkor sem képes kitölteni, ha erre minden szándéka és igyekezete megvan. De erről szó sincs: “Az asszony magával hozta két lányát, akiknek szép és fehér volt az arca, de ocsmány és fekete a szíve.”

Vagyis Hamupipőke elvesztett édesanyja helyébe három új családtag lép, egy anyahelyettest és két mostohatestvér, akik viszont nem jámborak és nem jók, és nem is képesek a világot olyannak látni, ahol minden együtt van ahhoz, hogy boldogan élhessenek, amig meg nem halnak. Ám azon túl, hogy nincs szemük az ilyenfajta látásmódhoz, mélyen meg is sértik a világ rendjét, mert nem töltik be a feladatukat a megbomlott egyensúly helyreállításával kapcsolatban! A mesében ugyanis minden hősnőnek (királylányoknak, anyáknak és bölcs öregasszonyoknak) az a küldetése, hogy élettel töltsék meg a hősök által megtisztított világot: őrizzék meg az élhető világ rendjét, figyelve mindarra, ami élő vagy élővé tehető és visszahozva, megtartva mindazt, aminek itt a helye. Ehhez elsőként önmagukban kell kibontakoztatni az arany, a királynői minőséget.

Ők azonban hiába szépek ránézésre, mert gonosz a lelkük: nagyravágyók, kevélyek, irigyek, rosszindulatúak. Híján vannak az együttérzésnek, és mindannak, amit Hamupipőke jámborsága és jósága megtestesít. És itt jutunk el a szemükhöz, hiszen a szem a lélek tükre… a két mostohanővér szeme mi mást tükrözhetne, mint a lelkük mélyéről feltörő gonoszságot, nagyravágyást, kevélységet, irigységet, rosszindulatot, bosszúállásra való hajlamot! Mindez akkor is elvakítja a két mostohanővér látását, amikor még megvan mind a két szemük. Lelkük romlottságát vetítik arra, amire vagy akire rápillantanak. Emiatt, amikor Hamupipőke rájuk néz, pillantásuk számára azt tükrözi, hogy ő egy piszkos, cselédsorba való teremtés, aki rászolgák a megvetésre, lekicsinyelésre, megalázásra.

József Attila így fogalmaz a Nem én kiáltok c. versében: “Hiába fürösztöd önmagadban,/ Csak másban moshatod meg arcodat.” És valóban! Az önismerethez szükségünk van arra, hogy a mások szemével lássuk magunkat. Ám mások véleménye sajnos sokszor eltorzíthatja önmagunk reális értékelését. Hamupipőke esetében is ez történt, aki egy idő múlva maga is elhiszi, hogy ő egy csúnya, jelentéktelen, értéktelen lány, aki nem is álmodozhat arról, hogy egy királyfi a figyelmére méltassa. Súlyos kisebbrendűségi komplexusait csak édesanyja síron túli segítségével tudja leküzdeni a fehér galamb közvetítésén keresztül. Annyira nehezen hiszi el, hogy ki is ő valójában, hogy háromszor is visszamenekül a hamuba, amit az őt megillető egyedüli lehetséges helynek gondol.

És amikor megtörténik önmaga felvállalása, ráillik az aranycipő és a királyfi párja lesz, megjelennek a mostohanővérek. Dörgölőznének, hízelegnének neki a jobb élet reményében. No, ekkor lépnek közbe a galambok, és fosztják meg őket a látásuktól. Elveszik a szemük világát, hogy sötét lelkük tükrözésével ne árthassanak Hamupipőkének, hiszen a lekicsinylés és hamuba lökés ártalmánál talán még veszélyesebb és félrevezetőbb lenne az érdektől vezérelt hízelgés és képmutatás. Így most már a szó szoros értelmében vakok a külső világra, így figyelmük a belső látásukra fókuszálhat. Szembesülhetnek lelkük romlottságával, üres és céltalan életükkel, ami akár változásra, fejlődésre is inspirálhatja őket. Más mesékben kővé változtatják az olyan szereplőket, akiknek esélye sincs arra, hogy megváltozzanak és jóvátegyék hibáikat. Itt azonban kapnak még egy esélyt, azaz nem is olyan kegyetlen ez a büntetés, mint amilyennek első pillanatban tűnik. Külső vakságuk végsősoron gyógyító folyamatot indíthat meg bennük, és idővel a legjobb dolognak tűnhet majd, ami történhetett megjavulásuk érdekében.

Hamupipőke tehát a történetben magától, édesanyja áldását és saját belső hangját követve válik egyre nemesebbé, egyre királyibb minőségűvé. A mostohalányok, akik elvétették sorsfeladatukat a megvakításuk által esélyt kapnak, hogy irányt változtassanak. Mert ne feledjük a bölcs tanító, Seneca figyelmeztetést arról, hogy sorsát senki el nem kerülheti: “Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!”, azaz „vezetik a végzetek az akarót, aki hagyja, hogy vezessék, a nem akarót vonszolják”!

Ezen a diafilmen az eredeti, csobatatlan meseszöveggel láthatod, hallhatod Hamupipőke történetét:

Hogyan lehet szépen és bölcsen öregedni I. – Giséle Casadesus

Vannak igen jó filmek, amelyekben idősöső nők játszanak. Szerepeik kapcsán – amit és ahogyan megformálnak – sok mindenre rávezetnek abból, hogy mi az, amit a kor, az élettapasztalat megtanított nekik. Mitől tudnak szépek lenni, ha szépek, és hogyan tudják bölcsen megélni az öregedést és az elmúlást, ha ugyan tudják.
Elsőként újranéztem az utóbbi évek egyik igen sikeres francia filmjét ebből a szempontból, a “Nem beszélek zöldségeket”, Gérard Depardieu és Giséle Casadesus főszereplésével. Mindkét színészi alakítás páratlan, engem most mégis a film forgatásakor 98 éves színésznő érdekelt. Giséle 103 évesen halt meg 2017-ben, egész életében filmezett és számos könyvet is írt. Valójában sosem vonult vissza és ezt a filmet egyfajta jutalomjátéknak tekintette, amit nagy örömmel játszott el.

Próbáltam megfejteni a varázslatosan megformált idős asszony, Margeritt csodájának titkait:
– törékenység – apró termetű, “madárcsontú” – szöges ellentéte a nagydarab behemót férfinak, aki nem véletlenül hasonlítja a galambokhoz.
– összerendezettség: kívül-belül harmonikus jelenség, mozdulatai finomak, járása kecses. Öltözéke visszafogottan elegáns. Magával ragadó személyisége ott rejtőzik a legapróbb gesztusaiban is, ahogy megfogja a teáskannát vagy a nagyítóval a könyve fölé hajolva olvassa a sorokat.
– fiatalosság: szemei beszédesek, élénkek, tekintete vidám, figyelmes. Kora ellenére érződik minden megnyilvánulásából a rugalmasság és a hajlékonyság.
– szerény visszafogottság: páratlan műveltségét, olvasottságát, életbölcsességét, tapasztalatát okosan használja, de sosem fitogtatja, amikor értő figyelemmel, megértéssel és mély együttérzéséssel fordul műveletlen és esetlen barátjához.
– emberismeret: csodálatos, ahogy ösztönösen mindig olyasmit tud mondani a gyerekként elhanyagolt, megalázott, szeretetéhségtől szenvedő férfinak, amivel óvatosan gyógyítgatja életsebeit. Nem kezeli le, nem neveti ki. Észrevétlenül terelgeti a betűk, a könyvek felfedezése által feltáruló lehetőségek felé.
– anyáskodás: a gyermektelen idős hölgyből Germein előhívja az anyai ösztönöket és azt a fajta elfogadó, feltétel nélküli szeretetet, ahogy az anyák tudnak mély felelősségérzettel törődni, odafordulni és tiszteletet érezni.
… és ha mindezt egyetlen szóba akarnám sűríteni, az a szerethetőség lenne.
A videa csatornán nézhető meg.

Miért csak egy márványlap jelzi VIII. Henrik sírhelyét?

Tegnap találkozóra gyűltünk össze egykori munkahelyem kollégáival, volt főnököm kertjében. A beszélgetés kapcsán felemlegettünk egy londoni tanulmányutat, ahol hárman voltunk Anna, Gyuri és én az Intézetből. Ekkor történt, hogy Anna barátnőm keresztülgyalogolt VIII. Henrik sírján. Gyuri – aki már többször járt Windsor várban és tudta, hogy a Szent György-kápolnában merre van Henrik feketemárvány sírlapja a templom kövezetében – oldalba bökött és méltatlankodva megjegyezte: – Ne már, figyeld csak, most tipor át Anna VIII. Henriken!
Jobban szemügyre vettem a fekete márványlapot, amely egy kisebb tömegsírt takart. A felirat tanúsága szerint VIII. Henriken kívül még a sírban nyugszik Jane Seymour, egyetlen fiúgyermekének édesanyja, valamint az 1649-ben lefejezett I. Károly és egy csecsemő hercegnő.

Pár napi londoni tartózkodás után már megszokott dolog volt számunkra, hogy a templomokban a lábunk alatt királyok, püspökök, más hírességek sírhelyei vannak, és lassan teljesen immunissá váltunk a befogadhatatlan mennyiségű látványosságra. Így aztán érthető és megbocsátható, hogy Anna a kijárat felé törtetve nem figyelt arra, mi van a lába alatt.

Ugyanakkor már akkor is elcsodálkoztam azon, hogy VIII. Henriknek ilyen jellegtelen síremléke maradt csak, hiszen köztudott, hogy az angol és skót uralkodókat Hódító Vilmos óta a Westminster apátságban temetik el. Példának okáért Henrik szülei, VII. Henrik és Yorki Erzsébet is itt nyugszik.

Leánya, I. Erzsébet úgyszintén. Amikor megnéztük az ő síremlékét, beleborzongtam, hogy szinte csak karnyújtásnyira van élete legfőbb ellensége, az általa lefejeztetett Stuart Mária sírjától, akivel életében személyesen soha nem találkozott. A sors különös iróniája, hogy halálukban milyen szép békességben megférnek itt egymás mellett az idők végezetéig…

A múlt-kor történelmi magazinban találtam egy cikket, ami több oldalról körbejárja, mi lehetett az oka, hogy Anglia egyik leghatalmasabb uralkodóját egy zsúfolt sírboltban találjuk, melyet csupán egy egyszerű márványtömb jelöl?

Henrik a saját temetését is jó előre megtervezte, a legapróbb részletekig. Fontos volt ez számára, mivel utódja, VI. Eduárd, aki – bár fiú volt és törvényes gyermek – még csak harmadik tagja volt a Tudor dinasztiának, ráadásul kiskorú. Fontos funkciója lett volna ezért a temetésnek, hogy látványosságával és ünnepélyességével a Tudorok legitimitását és erejét hangsúlyozza, azt sugallva, hogy a gyermek Eduárddal sem érdemes szembeszállni.

Henrik emellett azt is demonstrálni akarta, hogy egy igazi reneszánsz uralkodó volt Európa színpadán. Éppen ezért határozott elképzelése volt a sírjával kapcsolatban is, amelyet egy kb. 1400 szavas feljegyzéséből tudhatunk. Eszerint a sír legyen „(…) egy alkalmas oltár, melyet tiszteletteljesen berendeznek és felszerelnek minden dologgal, amely kellő és szükséges ahhoz, hogy ott naponta misék mondassanak el a világ végezetéig.” Sem a sírhely, sem az oltár nem épült meg Henrik rendeletének megfelelően, és misék sem voltak. Windsorban elő volt készítve egy fekete márvány szarkofág, amelyet Henrik még Wolsey bíborostól kobozott el. Henrik maga szeretett volna ebbe temetkezni: dupla sírt rendelt, mely mind méretében, mind díszítésében és ikonográfiájában nagyszerű lett volna: a király és királyné alvó képmásai mellett helyet kapott volna sok angyal, az oszlopok tetején próféták, bibliarészletek, valamint kosarakat tartó gyermekek, akik fehér és vörös rózsákat szórnak a sírokra. Csodálatos, és nagyon Henrikre valló lett volna – ha elkészül. A szarkofág azonban még több mint 250 éven át Windsorban maradt, mígnem a György-korban elszállították a londoni Szent Pál-katedrális kriptájába – itt őrzi ma Horatio Nelson admirális földi maradványait.

Tény viszont, hogy életében nem építette meg ezt a sírhelyet, talán mert nehezen tudott megbírkózni a gondolattal, hogy ő is csak egy halandó ember. Már az is felségárulásnak minősült, ha jelenlétében valaki egyáltalán szóba merte hozni a halálát. Így aztán rendkívüli bátorságra volt szükség Sir Anthony Denny, az egyik legközelebbi tanácsadója részéről, amikor felvilágosította Henriket, hogy haldoklik. Így tudta csak felvenni az utolsó kenetet a végső pillanatban.

Már ezek ismeretében is érthető, hogy temetése nem az eredeti elképzelései szerint alakult:

  • VIII. Henrik 1547. január 28-án a korai órákban hunyt el a Whitehall-palotában, 55 éves korában. Halálát néhány napig titokban tartották a királyhoz legközelebb állókon kívül mindenki elől, hogy sima legyen az átmenet a tanács uralmába, amelynek a gyermek VI. Eduárd trónra lépésével kellett következnie. Az udvar minden ceremóniája ugyanúgy folytatódott, mintha mi sem történt volna – még a király napi étkezéseihez a fogásokat is felvitték hálótermébe, trombitaszóval kísérve.
  • A gyászmenet, amely Windsorba kísérte Henrik testét, február 14-én hagyta el Londont, és a városon kívüli Syon House-ban éjszakázott. A menet négy mérföld hosszú volt – több mint ezer ember lóháton és további több százan gyalog. A koporsót, amely aranyszövettel volt letakarva, tetején a király képmásával, nyolc ló húzta egy szekéren – a menet mély benyomást tett mindenkire, aki felsorakozott az út mellett megnézni a gyászmenetet. Az eddigi fejlemények vélhetően Henrik tetszését is elnyerték volna.
  • A szertartás szintén Henrik kedve szerint zajlott. Stephen Gardiner winchesteri püspök prédikációja után Henrik koporsóját elhelyezték ideiglenesnek szánt helyére harmadik felesége és VI. Eduárd édesanyja, Jane Seymour mellé. A hivatalviselést jelképező fehér pálcákat, amelyet minden királyi hivatalnok kettétört a fején, szintén a sírba helyezték a szokásnak megfelelően.

    Noha ez a temetés ideiglenesnek tünt, hogyan lehetséges, hogy három gyermeke közül egyik sem akart apjának méltó emléket állítani?

    VI. Eduárd ugyan csupán kilenc éves volt, amikor követte apját a trónon, de életkorát meghazudtoló elszántsággal azért küzdött, hogy Angliát protestánssá tegye. Kegyetlen reformokat hajtott végre, messze túlszárnyalva apja tetteit. Csupán hat évvel királlyá koronázása után meghalt, és uralkodása nagy részét a vallási reform töltötte ki. Feltételezhetjük, hogy az apja által elrendelt sír megépítése, annak erősen katolikus díszítéseivel, nem volt sem prioritás, sem érdek az ifjú király számára.

    Eduárdot halála után két félnővére követte. Elsőként Mária, Henrik első felesége, Aragóniai Katalin lánya, majd Erzsébet, Henrik második felesége, Boleyn Anna gyermeke. Eduárddal ellentétben mindkét lány erőteljes érzelmi károsodást szenvedett apjuk bánásmódja által, és mindkettő átélte a törvénytelen gyermekké való nyilvánítás gyötrelmeit, ráadásul mindkettőjüket elszakították édesanyjától.

    A két lány közül Mária szenvedett többet. Élénken megmaradhatott benne annak a kegyetlenségnek az emléke, amelynek ő és anyja ki voltak téve apja részéről, miután kudarcba fulladt annak minden próbálkozása a törvényes válásra, hogy elvehesse Boleyn Annát. Máriát eltiltották anyjától és haláláig nem láthatta. Arra kényszerítették, hogy alátámassza, szülei házassága törvénytelen volt, és hogy anyja sosem volt királyné, valamint arra is, hogy utasítsa el a pápát és ismerje el apját Anglia egyházfőjeként. Nehéz lenne túlbecsülni a kárt, amelyet mindez tehetett a lelkivilágában. Ezek után igencsak meglepő lett volna, ha Mária sok energiát fektet apja emlékének dicsőítésébe. Ráadásul túlságosan lekötötte éppen apja és Eduárd munkásságának visszacsinálása és Anglia rekatolizációja.

    Erzsébet csupán kétéves volt, amikor anyját kivégezték, így vélhetően emléke sem volt arról, hogy egyik nap még „Erzsébet hercegnőnek”, majd másnap már „Erzsébet asszonynak” szólították. Amikor királynő lett, szívesen emlékeztette környezetét, hogy ő az apja lánya, amihez a külső hasonlóságuk nagyban hozzájárult. Az apjára való hivatkozásai emlékeztették környezetét származására, így apja a síron túlról is képes volt legitimálni uralmát. A sors fintora, hogy ezt életében nem tette meg – visszahelyezte ugyan Erzsébetet az örökösödési sorrendbe, de nem vonta vissza törvénytelenné nyilvánítását.

    Mindebből látható, hogy Henrik legkevésbé gyermekei részéről számíthatott arra, hogy felállítják a végakarata szerinti síremléket számára és maradandó szentélyt létesítenek a reá való emlékezéshez. Ezért aztán ne csodálkozzunk, ha évente több ezer ember sétál el VIII. Henrik maradványai felett anélkül, hogy felismernék, mennyire közel vannak a hírhedt uralkodóhoz.

  • Navigare necesse est…

    Hajózni muszáj…

    Keményen dolgozom napok óta az online tanfolyamon anyagán. Sok évvel ezelőtt – egész pontosan 2008-ban dolgoztam ki szabadon választható tárgyként egyetemistáknak egy 12*90 perces kurzust, amely keresztségben a “Kompetenciakontrolling” nevet kapta és azért került akkreditálásra ezen a furcsa néven, mert másképp nem tudtuk volna elfogadtatni tanszékünk pénzügy-számvitel-kontrolling profiljába illeszkedőként. Márpedig nagyon szerettem volna már akkor is kilépni a számviteli skatulyából és végre olyasmit tanítani, ami valóban érdekelt. Ez a kurzus volt az én jutalomjátékom volt, de jutalom volt annak a mintegy 100 hallgatónak is, akik résztvettek benne. Kilenc éven keresztül tavaszi-őszi félévében általában 10-20 hallgató jelentkezett és elmondható, hogy a program túlesett a tűzkeresztségen. Sőt az évek során sikerült alaposan bejáratni. Különösen nagy tetszést aratott amikor már a meseterápiás módszereket is bevetettem a képzés keretében. Szóval ez a program igazi szerelemgyerekem volt, de mint tudjuk semmi sem tart örökké…

    2017. őszén a tanév kellős közepén váratlanul eltávolították a Kar éléről szeretett és tisztelt dékánunkat, aki egyben a mi tanszékvezetőnk is volt. Tanár-diák tüntetés, tiltakozás, nyomásgyakorlás ellenére sem orvosolták ezt a méltatlan, igazságtalan döntést. Emiatt következő év nyarán a Karból kiválva mintegy 40-en – egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegédek és más munkatársak – egyemberként felálltunk korábbi egyetemünkön és követtük kirúgott dékánunkat az ELTE-re. Azóta az ELTE üzleti képzései és benne mi 40-en már bizonyítottuk életrevalóságunkat és azt, hogy egy elkötelezett, egyirányba húzó csapat sokra képes! Viszont az én jutalomjátékomnak vége szakadt, mivel itt most már nyugdijas koron túli foglalkoztatásomra a számviteli területek oktatása miatt kerül sor.

    Pedig ez a képzés aktuálisabb, mint valaha. Ezért döntöttem úgy, hogy két “beavatáskönyv” között átnézem, aktualizálom és teljesen új, online formában teszem elérhetővé két célcsoport számára: ráadáskarrierként a pályaelhagyóknak és életpályastratégiaként pályakezdők. Az előbbi kétszeresen aktuális, részint azért, mert úgyis az idősődés áll mostani érdeklődésem fókuszába, másrészt viszont életem során magam is többször kerültem padlóra és álltam fel. Pontosan tudom, milyen, amikor megszűnik egy munkahely, közbeszól egy betegség vagy baleset és újra kell gondolni a “hogyan tovább?”-ot. Mindkét program rendkívül életszerű és hasznos lesz. Mert ugye tudjuk: hajózni muszáj…

    Jól állok. Nemsokára hallotok róla!

    Hófehérke nem kitalált személy és az üvegkoporsónak is van valóságalapja?

    2019 augusztus 31-ig kedvezményesen megrendelhető a “Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” című könyvem.

    Tavaly szinte egész júliusban egy mesével foglalkoztam, Hófehérke történetével. Feltúrtam az internetet és ugyekeztem minden elérhető információt megszerezni róla.
    Így bukkantam erre a két érdekességre, melyek közül az elsőnek hiába jegyeztem fek a forrását, mára már nem érhető el.

    1.


    Minden mesének, legendának van alapja. „Egy német kutató fedezte fel Margarete von Waldeck élete és a Hófehérke közti hasonlóságot. Állítja, a hercegnő középkorra datálható szomorú sorsa képezte a Hófehérke alapjait. Margarete-nek is volt gonosz mostohája, s látásból ismert „törpéket” is. Sőt, neki is fehér volt a bőre, mint a hó, vörös az ajka, mint a vér, s sötét a haja, mint az ébenfa…
    Margarete von Waldeck 1533-ban született egy apró városban, Észak-Nyugat-Németországban. Apja IV. Fülöp báró városa rézbányáiból élt. Bányászai gyerekek voltak – mint ekkor mindenhol máshol is Európában –, mert ők elég kicsik voltak ahhoz, hogy beférjenek a kúszófolyosókba és bányaaknákba. A gyerekek a hegyekben éltek, a rézbányák szomszédságában, barlangokban.
    Margarete édesanyja 4 éves korában elhunyt, majd apja feleségül vett egy Katharina von Hatzfeldt nevű nőt. Katharina nagyon hiú asszony volt, szeretett gyönyörködni tulajdon szépségében, ezért a férje házasságkötésük alkalmával adott neki ajándékba egy „varázslatos” tükröt. Abban nézegette magát az asszony naphosszat, s ki tudja, talán tényleg meg is kérdezte tőle, hogy „Ki a legszebb a világon?”
    Katharina akárcsak egy mesebeli mostoha, ki nem állhatta Margaretet – s ellenszenve csak erősödött, amikor mostohalánya fiatal nővé érett és híre ment szépségének. Így, amikor a lány 16 éves lett, követelte Fülöptől, hogy tüntesse el Margaretet a kastélyukból. A báró engedelmeskedett, s lányát Habsburg Mária udvarházába küldte Brüsszelbe. Igaz, e döntésében politikai érdekek is domináltak mert azt remélte, hogy lánya szépsége majd elkápráztatja a német-római császárt…
    Habsburg Mária unokaöccse, II. Fülöp spanyol herceg szeme valóban megakadt Margareten. A fiatalok egymásba szerettek, mégsem kelhettek egybe, mert a lány protestáns, míg a herceg katolikus volt és ezt sokan nem nézték jó szemmel. Főként a herceg apja, V. Károly német-római császár nem, aki éppen egy protestánsokkal zajló konfliktus kellős közepében ült. Javában zajlott a reformáció, s nem engedhette, hogy fia egy protestánst vegyen el, ezért egy emberét elküldte Brüsszelbe, hogy Margaretet megmérgezze. (Tehát nem a mostohaanyja mérgezte meg a lányt, főként mert ekkor már 1 éve halott volt ő is!) A kém elvégezte feladatát: erről árulkodik a lány utolsó levele is, amit már remegő kézzel írt meg. Testét valamilyen titokzatos „betegség” támadta meg, ami valójában a fokozatos méregadagolás eredménye lehetett. Mindössze 21 éves volt, amikor elhunyt és senki nem jött, hogy felélessze egy csókkal.
    Története ezt követően szájról-szájra terjedt tovább, mindaddig, amíg a Grimm testvérek meg nem írták.

    2.


    Hihetetlen mesei fordulatnak tűnik, hogy Hófejírke testét, arcát nem járja át az enyészet, holtában is olyan, mintha csak aludna. Pedig a valóságban is előfordulnak esetek, amikor a testet nem kezdi ki az idő és sok évvel a halál után is romlatlan marad. Európa-szerte több keresztény templomban láthatók üvegkoporsóba helyezett több száz éve halott szentek el nem bomló múmiái. Ezek a romolhatatlan szentek a mai napig ámulatba ejtik az embereket, hívők milliói különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, tisztelik őket és hisznek gyógyító erejükben. Ilyen például az 1879-ben, 35 éves korában elhunyt apácának, Szent Bernadettnek, akinek a sírját 1925-ben, a szentté avatása alkalmából felnyitották és ekkor szembesültek azzal, hogy teste 30 év alatt is ép maradt. Ma is épen, üvegkoporsóban látható a Saint-Gilgard-kolostor templomában, Franciaországban.