Laáb Gáspár nevére internetes barangolásaim során bukkantam. A Magyar Életrajzi Lexikon szűkszavú közléséből az alábbiakat lehet megtudni Laáb Gáspárról:

Laáb Gáspár (Bezenye, 1747. jan. 3. – Bezenye, 1834. febr. 5.): mérnök. Tanulmányait 1758-tól 1764-ig a piaristák magyaróvári középisk.-jában, majd a szempci Collegium Oeconomicumban végezte 1765 – 1769 között. 1770-től Moson vm. tisztviselője. 1777-től, mint vm.-i főmérnök irányította a Duna mosoni szakaszán végzett árvédelmi munkálatokat s megkezdte a Hanság lecsapolásának, valamint a Fertő szabályozásának munkálatait. Mint útépítő mérnök is elismert szaktekintély volt. 1822-ben vonult nyugalomba. – Irod. Turányi Kornél: L. G. és Magyar István. Két kultúrmérnök műszaki szolgálatunk úttörői közül (Bp., 1958).

A Laáb igen ritka családi név, nincs tudomásom élő rokonomról ilyen néven. Apámnak nem lett fiúgyermeke, aki tovább vihette volna a nevét, ezért én vagyok az utolsó családfánkból ezen a néven. Nem csoda, hogy felvillanyozott az esetleges rokoni kapcsolat lehetősége a híres vízmérnokkel. 2007 nyarán elzarándokoltam férjemmel és kisebbik unokámmal Bezenyére, hogy kiderítsem, milyen rokonsági fokban állhatok Bezenye híres szülöttsével, Laáb Gáspárral.

Bezenyén – Laáb Gáspár emlékét büszkén ápolják. Erre van is okuk egyébként, mert a magyar történelemben viszonylag ritka, hogy valaki tehetségével, szorgalmával, tudásával és hasznos energiáival nem távoli országokban, de legalábbis szülőfaluját elhagyva próbál szerencsét, hanem egész életében helyben marad, alig-alig elhagyva Moson megye határait. Laáb Gáspár e ritka kivételek közé tartozik. Életének 87 évéből 52 éven át szolgálta Moson megyét, ahol a mérnöki teendőket 70 éves koráig egyedül látta el.

A Művelődési Ház vezetője Kőrösiné Tilda nagy szeretettel fogadott, készségesen megosztva velem minden olyan információt, rendelkezésemre bocsátva mindazon kutatási anyagot, amelyek segítségemre lehetnek. Tőle kaptam egy példányt a Mosomnmagyaróvári Városvédő Egyesület megbízásából Nagyné Majoros Györgyi által 2004-ben szerkesztett, bolti forgalomban nem kapható 72 oldalas “Laáb Gáspár, 1747-1834 : Bezenye szülötte, Moson vármegye első mérnöke” kiadványból. Megajándékozott ezen kívül azzal a kéziratos anyaggal is, amely e kiadvány alapját képezte, valamint tucatnyi Laáb Gáspár által készített térképet is kaptam tőle fénymásolatban, amelyek eredetijét az Önkormányzaton egyébként kiállítottak, s így bárki megtekintheti azokat.

A rendelkezésemre bocsátott információk alapján szomorúan meg kell állapítanom, hogy – bár a rokoni kapcsolat továbbra sem zárható ki – egyenesági kapcsolatban biztosan nem vagyunk: Laáb Gáspárnak csak lányai érték meg a nagykorúságot. Több leány és két fiútestvére volt, akik közül bátyja Simon szüleinek gazdálkodó életmódját folytatta. Másik fiútestvére, Mátyás papi pályára lépett és mint lajtaújfalusi plébános élte le életét. Mátyásnak vélhetően nem lehettek a nevét továbbvivő gyermekei. Simonnak azonban volt egy Imre nevű fiúgyermeke, tehát az unokaöccsi ágon való rokoni kapcsolatnak van némi esélye.

Laáb Gáspár 1758-64 között a piaristák magyaróvári középiskolájában tanult, és az iskola anyakönyvében tanulmányai első évében neve mellett horvát származást jelölnek, bár ő maga követekezetesen magyarnak vallja magát. A bezenyeiek tudni vélik, hogy Laáb Gáspár édesapja Horvátországból vándorolt be Magyarországra és telepedett le Bezenyén az 1700 évek elején. Úgy gondolom, akkor járok a legközelebb az igazsághoz, ha feltételezem, több fiútestvér is nekivághatott Gáspár édespjával együtt az ismeretlennek, és közülük kerülhetett ki keszthelyi születésű édesapám családjának őse.

Büszke vagyok a kétséget kizáró névrokonságra. Laáb Gáspár munkássága, életműve példaértékű a ma felnövekvő mérnök – és nem csak mérnök nemzedék számára. Emlékezzünk rá jó szívvel és szeretettel születésének emléknapján.

Dr. Laáb Ágnes

Hozzászólás írása