március, 2007 archívum

Vezetői számvitel letölthető témakörei

kedd, március 20, 2007

1. MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI?
2. VEZETŐI INFORMÁCIÓK A TERVEZÉSTŐL A MEGVALÓSÍTÁS KONTROLLÁLÁSIG
3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE
4. KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN
5. FELELŐSSÉGELV ÉRVÉNYESÍTÉSE A VEZETŐI SZÁMVITELBEN<
6. KORLÁTOZOTTAN MÉRHETŐ STRATÉGIAI MÓDSZEREK
7. ÚJ TECHNIKÁK AZ ÉRTÉKTEREMTÉS SZÁMBAVÉTELÉRE
8. A STRATÉGIAI MÓDSZEREK INTEGRÁLT MEGVALÓSÍTÁSA
9. ÉRTÉKELEMZÉS
10.IRÁNYZATOK A LÁTHATATLAN VAGYON MÉRÉSÉRE
11.ÉRTÉKORIENTÁLT TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
12. Hogyan értékeli fel a szellemi vagyon a cég értékét, Ajánlott olvasmány: A szellemi vagyon számbavétele

Számadás, számvetés

csütörtök, március 15, 2007

Kutatási és érdeklődési területem a szellemi vagyonra irányul. Ha egyben elolvasom az általam papírra vetett munkákat, magam is megdöbbenek rajta, hogy bármilyen téma kifejtése a feladatom, valójában mindig a szellemi vagyonnal való gazdálkodásról írtam. Itt van például a „Számbavétel: Számadás vagy számvetés?” című írásom, amely témája szerint a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti lényegi különbségtételt igyekszik megragadni, ám valójában mély emberi problémákat feszeget. Ezért nem győzöm figyelmeztetni hallgatóimat, hogy a témaválasztás meglehetősen komoly dolog, az ember sokszor egy életre elkötelezi magát a választott témának.

Karai Éva: hazai és a német beszámoló a nemzetközi számviteli ajánlások tükrében PhD értekezése

hétfő, március 5, 2007

Dr. Karai Éva PhD értekezése büszkeséggel tölt el, örömmel teszem lehetővé, hogy - engedélyével - Te is belenézhess:
A hazai és a német beszámoló a nemzetközi számviteli ajánlások tükrében

Mennyit ér a diplomád, ha mások lejáratják a hazai képzést?

vasárnap, március 4, 2007

A hazai felsőfokú intézmények beszámolóin, vizsgáin, államvizsgáin - összefüggésben a hallgatók mennyiségi növekedésével a minőség rovására vö. “Hejesírás” blogbejegyzés Bőgeltől” - az érdemjegy megszerzésénél egyre több etikátlan jelenség ütötte fel a fejét. Ha nem teszünk sürgősen valamit közös összefogással, akkor a piaci verseny nem a tudás, hanem a diplomavásárlás üzletágban fog kibontakozni. Igen rövidtávú gondolkodásra és önző érdekérvényesítésre vall a hallgatók - reményeim szerint még mindig kisebb - részéről ez a magatartás, hiszen hosszabb távon nem csak az egyetemi rangsorban jelent hátrányt a nemzetközi összehasonlításban, de hallgatóink eredményének megítélését, hazai és nemzetközi elhelyezkedési esélyeit is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Akarjátok, hagyjátok, tűritek-e, hogy diplomátok értéke mások felelőtlensége miatt értektelenedjen el?

Várom észrevételeiteket, értékes megoldási javaslataitokat e kérdésben. Próbáljátok meg összeírni és rangsorolni, hogy mit kellene tenni a probléma hathatós kiküszöbölése érdekében! Milyen információkat tartanátok fontosnak, hogy tisztán láthassátok a probléma veszélyességét és súlyát? Honnan lehetne releváns információkat beszerezni? Milyen összehasonlítható elemzésekre lenne szükség, és milyen területeken lenne érdemes benchmarkingot folytatni?

Kidolgozhattok - akár csoportosan is - szempontokat arra, hogyan lehetne a hallgatói számonkérés eredményességét mérni! Ehhez átgondolhatjátok az alábbiakat:
- Hogyan lehetne a képzés eredményét mérni, (megállapítani, hogy a maga képzés a nemzetközi összehasonlításban mennyire állja meg a helyét, illetve mennyire járul hozzá a hallgató versenyképes tudásához, mennyire támogatja hazai és/vagy nemzetközi elhelyezkedési esélyeit?
- Hogyan lehetne mérni a képzés hatékonyságát, (kimutatni, hogy a képzésre fordított összes költség mennyire áll arányban a képzéstől várható haszonnal, illetve azt mennyire képes a számonkérés visszatükrözni (itt minőségi mutatókat is érdemes alkalmazni) és hogyan alakul az így kialakított mérce más képzési tevékenységekkel, intézményekkel összehasonlítva?
- Hogyan lehetne rendszerbe illeszteni a folyamatos fejlesztést (felmérni a szükséges fejlesztési igényeket, hogy hol milyen változtatásra van szükség az új képzési igények meghatározásában, a ráfordítások tervezésében, a képzés előkészítésében, lebonyolításában, az alkalmazás feltételeinek megteremtésében és a számonkérésben).
Várom véleményeteket, javaslataitokat!

A szakmai gyakorlat fontossága

szombat, március 3, 2007

Általános jelenség, hogy a nappali tagozatos hallgatók munkát vállalnak a képzés mellett, mivel az elhelyezkedésnél a 2-3 éves szakmai gyakorlat behozhatatlan előnyt jelent.

A képzés melletti munkavállalást én sok szempontból igen hátrányosnak tartom. Nézzünk két ellenérvet:
1. Sem az oktatásban, sem a munkában nem tud az ember 100%-os lenni, miközben az el nem végzett feladatok nyomasztó stressz-élményt okozhatnak, esetleg maradandó egészségi károsodások (gyomorfekély, infarktus, magas vérnyomás) melegágyává válhatnak.
2. A munkáltatóval szemben egy végzettség nélküli hallgató még nincs jó önérvényesítési pozícióban. Lassan eljutunk oda, mint a jogászok, könyvvizsgálók stb. esetében, hogy a napi 9-12 órás foglalkoztatásért, amely valódi rabszolgamunkává válhat, még a hallgatónak kell fizetni…

Úgy vélem, hogy az oktatási reform sűrűjében a hallgatóknak nem egyetemen kívül, kiszolgáltatva és egyesével, hanem egyetemen belül, csapatjátékban, magas tapasztalattal rendelkező moderátor tanárok mellett kellene kipróbálni magukat és referenciamunkákat szerezni. Meggyőződésem, hogy legalább olyan jó referencia, ha egy hallgató másfél-két évig az Egyetem kreatív szellemű tanszékein szerez jártasságot pl. pályázatírásban, elnyert pályázat kidolgozásában, mint ha mondjuk beosztott könyvelőként dolgozik egy cégnél.

Lehetőséget látok arra is, hogy megvalósítás sikjára vigyetek életképesnek tűnő üzleti terveket, olyanokat például, mint amilyeneket a itt olvashatsz.

Várom véleményeteket, ötleteiteket, javaslataitokat!


Készítette: www.ASL.hu, Ahol segítségre lelsz 2008.