A számviteli törvény 2009. évi módosításáról

Öszzeállította: Kovácsné Álmosdy Judit
Forrás: www.Dashofer.hu

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ez évi módosításának jellemzői a következők:

A módosítások legnagyobb része 2009. január 1-jén lép hatályba, vagyis ekkortól kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések azonban lehetővé teszik a szövegpontosítások, a gyakorlatban már alkalmazott szabályok, a kifejezések változása és a konszolidáció tekintetében, hogy ezeket a módosításokat már a 2008. évi beszámoló összeállítása során is használhassuk. Például a kerekítési különbözeteket – köztük az 1 és 2 forintosok bevonása miatti készpénzfizetésből adódóakat is, – már eddig is egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként számoltuk el. Vagy egy másik példa, hogy a könyvelés alapbizonylatán a számvitel szerinti teljesítés időpontját, időszakát is feltüntettük, ha az eltért az általános forgalmi adó szerinti teljesítés időpontjától. Különösen a felek közötti határozott idejű elszámolás tette ezt szükségessé a számlákon, melyről egész évben beszéltünk. Most ez a szabály kötelezővé vált.

Néhány szabály a kihirdetést követő napon – 2008. december 10-én – lépett hatályba. Ezek alapvetően a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásával és továbbképzésével kapcsolatos szabályok.

És végül van olyan szabály is, amely majd 2010-től lesz hatályos.

Számlázási szempontból tehát fontos megjegyeznünk mielőbb, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat kötelező alaki és tartalmi elmei közé bekerül a 167.§-ba a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (vagyis a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka). Ez a számviteli törvény szerinti teljesítési időpont, amikor a gazdasági esemény ténylegesen teljesült, illetve az az időtartam, amelyre az vonatkozik. Természetesen ezt az előírást más bizonylatra is alkalmazni kell, nemcsak a számlára.

Egy másik fontos kérdés 2009. január 1-től, a házipénztárban lévő készpénzkészlet záró állományának maximális mértéke, melyet annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, (például: banknál,) – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Amíg nincs jóváhagyva a 2008-as üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló, addig a maximális készpénzkészlet számításához a 2007-es üzleti év összes bevételét kell figyelembe venni.

A készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása kizárólag azokra a gazdálkodó szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozik, melyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Ezért a kettő könyvvitelt vezető evás társaságoknak is alkalmazniuk kell ezt a szabályt. Az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető evásoknak azonban nem.

A pénzkezelési szabályzatunk módosítására 90 napunk van, de a szabályt az érintetteknek január 1-től kell alkalmazni

A törvénymódosítás harmadik fontos eleme, a sajátos egyszerűsített éves beszámoló bevezetése (lásd 98/A.§). Nem mindenki alkalmazhatja ezt az új beszámolási formát.

Két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát:

  • egyrészt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
  • másrészt pedig a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint. Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli törvény 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

    A sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

    A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltételei a következők:

  • a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett,
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

    A számviteli törvény 98/A.§-a szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.

    A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:

    a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;

    b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.

    Mindezekből megállapítható, hogy e sajátos beszámolási forma semmilyen értékelési, céltartalék-képzési, – kivéve, ha jogszabály írja elő, – önköltség-számítási eljárás alkalmazását nem engedi. Nagyon leegyszerűsített forma, melyről azonban nem lehet visszatérni saját elhatározásból az egyszerűsített éves beszámolóra. Váltás csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a sajátos egyszerűsített éves beszámoló feltételeinek (lásd fentebb). Egyik ilyen lehetséges eset, hogy könyvvizsgálatra kötelezetté válik, vagy a létszáma két év átlagában meghaladja az 50 főt.

    Aki úgy dönt, hogy ezt a beszámoló-készítési formát választja, annak a 2009. év főkönyvi nyitása után vissza kell vezetni és fel kell oldani mindazokat a tételeket, amelyek azokhoz az eljárásokhoz kapcsolódnak, melyeket a továbbiakban nem alkalmazhat (korrekciós tételek). A sajátos beszámolási formában nem alkalmazunk maradványértéket. Emiatt a terv szerinti értékcsökkenési leírás is módosítható 2009-től.

  • Vélemény, hozzászólás?