Antal László (1943-2008)

Antal László (1943-2008)2008. szeptember 27-én, hatvanöt éves korában meghalt Antal László, a megalkuvást nem tűrő reformközgazdász.

Az 1978-1988 közötti időszak tekinthető a reformközgazdászok nagy korszakának. Itt, hogy kik voltak a reformközgazdászok és milyen mérföldkövek jelzik munkásságukat.

“…az egész 1970-es évtized gazdaságpolitikáját, intézményi megoldásait, szabályozóalkuit legszínvonalasabban ekkor talán Antal László nagy tanulmánya (Fejlődés – kitérővel) foglalta össze, amely a Pénzügykutató Intézet tanulmányai sorozatban jelent meg 1979-ben. A Pénzügykutatóban – amely a Pénzügyminisztérium háttér-kutatóintézeteként működött, akkori igazgatója Hagelmayer István – erre az időre tehetséges, fiatal közgazdász csapat szerveződött Antal körül. Az elemzéseikbe erősen monetáris, illetve institucionális szempontokat kapcsoltak be. A csapat tagjai rendkívül fontos szerepet játszottak (játszanak) az utolsó húsz év közgazdasági, reformpolitikai, hatalmi folyamataiban.”

1986 és 1990 között kutatóként dolgoztam az Ipargadasági Intézetnél. Szép korszaka ez az életemnek, különösen azzá teszi, hogy néhány nagyszerű tudós kollégám mellett tanítómmá és mentorommá vált Bársony Jenő, aki ennek a reformközgazdász csapatnak igen meghatározó személyisége volt. Általa ismerkedtem meg a reformközgazdászok munkásságával, célkitűzéseivel.

“Antal László: Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszerünk a reform útján című munkájában sikerült elméletben megragadnia az államszocialista gazdaság működési mechanizmusát. Ezt követően szinte egyidőben készültek 1986–1987-ben az illegális kiadványként megjelenő Társadalmi szerződés fogalmazványai (amely az ellenzéki értelmiség programnyilatkozatának tekinthető, benne terjedelmes gazdasági fejezetekkel), és a Fordulat és reform szövegvariánsai, amelyek fölé a Hazafias Népfront borított védernyőt. Ez utóbbit sok hercehurca után, és számos hozzászólás kíséretében végül is leközölte a Közgazdasági Szemle 1987. 6. száma. A megjelent változatot Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György jegyezték. Megítélésünk szerint „szimbolikus”, közgazdaság-tudományi értelemben innentől (tehát 1987-től) számítható a rendszerváltás. A Fordulat és reformnak megjelent egy teljesebb és kissé eltérő szövegezésű változata a Medvetánc c. folyóirat 1987. 2. számának mellékleteként. Itt a dokumentum keletkezéstörténete is megtalálható.

Hamarosan feloszlatták a Pénzügyminisztérium kötelékébe tartozó Pénzügykutatási Intézetet, amely az előbb jelzett reformdolgozat háttérbázisául szolgált. Ez azonban már új helyzet. A kutatók egy része megalakította a Pénzügykutató Rt.-t (akkori vezetője Tardos Márton), és az 1980-as évek végétől ebben az intézményi keretben folytatták munkájukat, jelentették meg saját kiadványaikat, például a Jelentések az alagútból több kötetét, vagy a Tulajdonreform (1988) c. kiadványt. Az intézményi önállósulás csak azt a folyamatot tetőzte be, amely előtte már szellemi értelemben amúgy is végbement.”

Személyesen utoljára Dr. Lakatos Mária védésén volt alkalmam vele találkozni, előrehaladott betegsége miatt nem 65, inkább 80 évesnek nézett ki. Mivel már igen kevés meghívást fogadott el, igen nagy öröm volt számomra, hogy eleget tett Mari felkérésének akit láthatólag igen kedvelt, így jelenléte természetesen elsősorban neki szólt. Azért volt számomra különösen negy öröm, hogy megtisztelte rendezvényünket, mert így fiatal kollégáimnak is alkalmuk volt szemtől szemben találkozni a szakma “nagy öregjével”, jó volt látni érdeklődő tekintetüket, ahogy hallgatták emlékeit és kérdezgették véleményét számos nehezen átlátható kérdésben. Mintegy másfél órát üldögélt körünkben. Láthatóan jól érezte magát, nehezen szánta rá magát, hogy elköszönjön. A beszélgetés hangulatából és a búcsúáskodásból sejtettük, tudtuk, hogy most látjuk utoljára…

Nyugodjék békében!

Vélemény, hozzászólás?