Hamvas “meditációs objektumai”

Hamvas Béla Hamvas Béla

Az ember olvasmányélményeinek legjavát gyerek és ifjúkorában szerzi meg. Azok a könyvélmények, amelyek ilyenkor az ember kezébe kerülnek, maradandóan megmaradnak. Harminc év távlatából még ma is szó szerint tudok idézni ezekből, míg a pár hete olvasott könyveket nyugodtan kézbe vehetem és újra olvashatom anélkül, hogy rájönnék, ezt már olvastam. A mi korosztályunk többségének a napi tevékenységekhez éppúgy hozzátartozott az olvasás, mint az evés, vagy a tisztálkodás. Ennek ellenére a mi generációnk olvasottsága fényévnyire van például az elődökétől. Csodálattal tölt el Hamvas Béla olvasottsága, és tájékozott, kiforrott véleményalkotása arról, hogy egyáltalán mit érdemes olvasni. Sokszor fordulok hozzájuk tanácsért, ha szűkösen rendelkezésre álló szabadidőmben valóban jó könyvet akarok olvasni.

Hamvas Béla igy vall a a művészet és azon belül a könyvek szerepéről az ember életében:
“Az ember sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszú ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egész kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép, vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszú ideig kíséri, meghítt élettárs.
Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs objektum. …
Meditációs objektum a kép, vagy a gondolat, amely az emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan egyformán ugyanaz tud maradni. A művészet tele van ilyen objektumokkal. Nem szükséges, hogy nagy remekek legyenek. Ilyen objektum pédául Dürer Melankóliája vagy Ritter Tod und Teufele. Ilyen Michelangelo több Prófétája és Sybillája. Ilyen zenei meditációs objektum Beethoven V. szimfóniájának sorsmotívuma, vagy a IX. szimfónia scherzójának dionüszi témája. Ilyen Van Gogh önarcképe és Velazquez udvari bolondjának legtöbbje. Ezek a kimeríthetetlen gondolatözönlés forrásai.
…A könyv arra való, hogy az embert meggyőzze: életének erőit nemcsak az érvényesülés, a megélhetés, a gazdagodás, a gyönyörszerzés külső szempontjai köré lehet csoportosítani, hanem belső középpont köré is, és e középpontokat mindjárt meg is jelöli. Mindenki keresse meg, melyik alkalmas az ő személyes sorsa számára: Hermész Triszmegisztosz. Dragsz-po-lha-rje, Augustinus, Goethe vagy Carlyle. Talán más. Meg fogja találni. Valahol meg kell tanulnia. Ha megtalált egyet, fog találni többet is. Egyre többet. A könyv néhány száz mondata egyre kimeríthetetlenebb lesz. Az ember fölfedezi, milyen kincset nyert azáltal, hogy mindig van belső objektuma, amelyhez figyelmét kapcsolni tudja. A fő szempont itt az állandóság. A meditációs objektumok igazi erejüket csak évek múlva kezdik tudni kifejteni. Az ember megtanulja, hogy ezeket az objektumokat keresse a festészetben, a szobrászatban, a zenében, a nagy emberi példaképekben. Aki természetes restségét le tudja győzni, néhány mondatot felír és állandóan a zsebében hordja, kiadásainak és bevételeinek jegyzéke előtt, jegyzeteinek első lapján, mialatt valamely hivatalban ízléstelen emberek között félórát várni kénytelen, jegyzeteit nézegeti, s azon tűnődik, hogy: Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van. Ennek az életgyakorlatnak a bevezetése nemcsak fölösleges ingerültséget és türelmetlenséget oszlat el, hanem az ember valódi életét – a felszín átkozott élete alatt levő áldott életét – megerősíti. Az eredmény kiszámíthatatlan. Az ember felismeri azt, hogy nem kell okvetlenül egész nap szenvedélyesen loholni; lehet valaki nyugodt és meggondolt is. Lehet valaki bölcs is. Nagy festő, költő, szobrász, muzsikus csak a kivételes képességű ember lehet. A művészi alkotás tehetséghez van kötve. A bölcsesség nincs. A bölcsességnek egyetlen feltétele van: a tudatosan megtisztított életrend.
Forrás: Hamvas Béla: Anthologia Humana Medio Kiadó, 1996. 15-17 oldal, de elovashatod bővebben itt.

Tekintsd meg, melyik az a 100 könyv, amelyet Hamvas Béla méltónak tartana a megmentésre, és gondolkozz el azon, hallottál-e valaha róluk, vagy ismered-e azokat?

Deák István: A megbízható és valós összkép érvényesülési környezete a hazai és nemzetközi számviteli szabályozásban PhD értekezés

Deák István 2007 júniusában sikeresen megvédte A megbízható és valós összkép érvényesülési környezete a hazai és nemzetközi számviteli szabályozásban című értekezését.

Hamvas Béla alkotási rituáléja

Sokszor ámulatba ejt, hogy tehetségben, műveltségben bővelkedő nagy íróink milyen tisztelettel adóztak alkotómunkájuknak, és mekkora rituálét alakítottak ki az írás feltételeinek megteremtése körül. Érdemes lenne összegyűjteni azokat a feljegyzéseket, amelyeket olyan szellemi emberek írtak, akik életüket az alkotó munkának szentelték. Kedvcsinálónak a gyűjtőmunkához álljon itt Hamvas Béla esszéje. Szinte felfoghatatlan, hogy Hamvas – aki pedig köztudomásuan igen pallérozott stílusban tudott írni – mekkora figyelmességgel és gonddal választotta ki íróeszközeit, vagy a helyet, ahol szellemi munkáját végezte.
Hamvas Béla: Íróasztalkultúra
Könnyen megmosolyoghatjátok, bogarasnak, mániákusnak titulálhatjátok ezért a rigiózus pedantériáért, én azonban inkább elgondolkoznék azon, hogy vajon tényleg lehet-e hevenyészve, zenehallgatás és egyéb más tevékenység mellett elmélyült alkotó munkát végezni?!

Vezetői számvitel letölthető témakörei

1. MIÉRT KELL A VEZETŐI SZÁMVITELNEK A CÉGSTRATÉGIÁT SZOLGÁLNI?
2. VEZETŐI INFORMÁCIÓK A TERVEZÉSTŐL A MEGVALÓSÍTÁS KONTROLLÁLÁSIG
3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE
4. KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN
5. FELELŐSSÉGELV ÉRVÉNYESÍTÉSE A VEZETŐI SZÁMVITELBEN
6. KORLÁTOZOTTAN MÉRHETŐ STRATÉGIAI MÓDSZEREK
7. ÚJ TECHNIKÁK AZ ÉRTÉKTEREMTÉS SZÁMBAVÉTELÉRE
8. A STRATÉGIAI MÓDSZEREK INTEGRÁLT MEGVALÓSÍTÁSA
9. ÉRTÉKELEMZÉS
10.IRÁNYZATOK A LÁTHATATLAN VAGYON MÉRÉSÉRE
11.ÉRTÉKORIENTÁLT TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
12. Hogyan értékeli fel a szellemi vagyon a cég értékét, Ajánlott olvasmány: A szellemi vagyon számbavétele

Számadás, számvetés

Kutatási és érdeklődési területem a szellemi vagyonra irányul. Ha egyben elolvasom az általam papírra vetett munkákat, magam is megdöbbenek rajta, hogy bármilyen téma kifejtése a feladatom, valójában mindig a szellemi vagyonnal való gazdálkodásról írtam. Itt van például a „Számbavétel: Számadás vagy számvetés?” című írásom, amely témája szerint a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti lényegi különbségtételt igyekszik megragadni, ám valójában mély emberi problémákat feszeget. Ezért nem győzöm figyelmeztetni hallgatóimat, hogy a témaválasztás meglehetősen komoly dolog, az ember sokszor egy életre elkötelezi magát a választott témának.

Karai Éva: hazai és a német beszámoló a nemzetközi számviteli ajánlások tükrében PhD értekezése

Dr. Karai Éva PhD értekezése büszkeséggel tölt el, örömmel teszem lehetővé, hogy – engedélyével – Te is belenézhess:
A hazai és a német beszámoló a nemzetközi számviteli ajánlások tükrében

Mennyit ér a diplomád, ha mások lejáratják a hazai képzést?

A hazai felsőfokú intézmények beszámolóin, vizsgáin, államvizsgáin – összefüggésben a hallgatók mennyiségi növekedésével a minőség rovására vö. “Hejesírás” blogbejegyzés Bőgeltől” – az érdemjegy megszerzésénél egyre több etikátlan jelenség ütötte fel a fejét. Ha nem teszünk sürgősen valamit közös összefogással, akkor a piaci verseny nem a tudás, hanem a diplomavásárlás üzletágban fog kibontakozni. Igen rövidtávú gondolkodásra és önző érdekérvényesítésre vall a hallgatók – reményeim szerint még mindig kisebb – részéről ez a magatartás, hiszen hosszabb távon nem csak az egyetemi rangsorban jelent hátrányt a nemzetközi összehasonlításban, de hallgatóink eredményének megítélését, hazai és nemzetközi elhelyezkedési esélyeit is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Akarjátok, hagyjátok, tűritek-e, hogy diplomátok értéke mások felelőtlensége miatt értektelenedjen el?

Várom észrevételeiteket, értékes megoldási javaslataitokat e kérdésben. Próbáljátok meg összeírni és rangsorolni, hogy mit kellene tenni a probléma hathatós kiküszöbölése érdekében! Milyen információkat tartanátok fontosnak, hogy tisztán láthassátok a probléma veszélyességét és súlyát? Honnan lehetne releváns információkat beszerezni? Milyen összehasonlítható elemzésekre lenne szükség, és milyen területeken lenne érdemes benchmarkingot folytatni?

Kidolgozhattok – akár csoportosan is – szempontokat arra, hogyan lehetne a hallgatói számonkérés eredményességét mérni! Ehhez átgondolhatjátok az alábbiakat:
– Hogyan lehetne a képzés eredményét mérni, (megállapítani, hogy a maga képzés a nemzetközi összehasonlításban mennyire állja meg a helyét, illetve mennyire járul hozzá a hallgató versenyképes tudásához, mennyire támogatja hazai és/vagy nemzetközi elhelyezkedési esélyeit?
– Hogyan lehetne mérni a képzés hatékonyságát, (kimutatni, hogy a képzésre fordított összes költség mennyire áll arányban a képzéstől várható haszonnal, illetve azt mennyire képes a számonkérés visszatükrözni (itt minőségi mutatókat is érdemes alkalmazni) és hogyan alakul az így kialakított mérce más képzési tevékenységekkel, intézményekkel összehasonlítva?
– Hogyan lehetne rendszerbe illeszteni a folyamatos fejlesztést (felmérni a szükséges fejlesztési igényeket, hogy hol milyen változtatásra van szükség az új képzési igények meghatározásában, a ráfordítások tervezésében, a képzés előkészítésében, lebonyolításában, az alkalmazás feltételeinek megteremtésében és a számonkérésben).
Várom véleményeteket, javaslataitokat!

A szakmai gyakorlat fontossága

Általános jelenség, hogy a nappali tagozatos hallgatók munkát vállalnak a képzés mellett, mivel az elhelyezkedésnél a 2-3 éves szakmai gyakorlat behozhatatlan előnyt jelent.

A képzés melletti munkavállalást én sok szempontból igen hátrányosnak tartom. Nézzünk két ellenérvet:
1. Sem az oktatásban, sem a munkában nem tud az ember 100%-os lenni, miközben az el nem végzett feladatok nyomasztó stressz-élményt okozhatnak, esetleg maradandó egészségi károsodások (gyomorfekély, infarktus, magas vérnyomás) melegágyává válhatnak.
2. A munkáltatóval szemben egy végzettség nélküli hallgató még nincs jó önérvényesítési pozícióban. Lassan eljutunk oda, mint a jogászok, könyvvizsgálók stb. esetében, hogy a napi 9-12 órás foglalkoztatásért, amely valódi rabszolgamunkává válhat, még a hallgatónak kell fizetni…

Úgy vélem, hogy az oktatási reform sűrűjében a hallgatóknak nem egyetemen kívül, kiszolgáltatva és egyesével, hanem egyetemen belül, csapatjátékban, magas tapasztalattal rendelkező moderátor tanárok mellett kellene kipróbálni magukat és referenciamunkákat szerezni. Meggyőződésem, hogy legalább olyan jó referencia, ha egy hallgató másfél-két évig az Egyetem kreatív szellemű tanszékein szerez jártasságot pl. pályázatírásban, elnyert pályázat kidolgozásában, mint ha mondjuk beosztott könyvelőként dolgozik egy cégnél.

Lehetőséget látok arra is, hogy megvalósítás sikjára vigyetek életképesnek tűnő üzleti terveket, olyanokat például, mint amilyeneket a itt olvashatsz.

Várom véleményeteket, ötleteiteket, javaslataitokat!

Motivációs illúziók és tévhitek

A szellemi vagyonnal való gazdálkodás egyik kulcsponti kérdése, hogy kit és hogyan lehet motiválni. Meggyőződésem szerint e terület elméletében és gyakorlatában is nagy zűrzavar uralkodik, sok tévhit mentén építenek légvárakat motivációkutatók és vállalati vezetők. A bonyolult témakör egy vonatkozásában 1998-ban papírra vetettem véleményemet “Motivációs illúziók és tévhitek” címen, állást foglalva abban a kérdésben, hogy vajon hozzá szabad-e kapcsolni a belső érdekeltséget a vállalati belső elszámoláshoz. Kérlek, ne hagyd magad befolyásolni a saját véleményed kialakításánál, de töprengj el az enyémen, és ha gondolataimat fel akarod használni, hivatkozz korrekten!

Az emberi erőforrás, mint tőketényező

1999. december 9-én került megrendezésre a Jövőképek – vállalati stratégiák Konferencia a BME Vezetőképző Intézetben. Erre az alkalomra készítettem el “Az emberi erőforrás, mint tőketényező” című előadásanyagomat. Olvasd és hasznosítsd, ám kérem és elvárom a korrekt hivatkozást!