Hófehérke nem kitalált személy és az üvegkoporsónak is van valóságalapja?

Tavaly szinte egész júliusban egy mesével foglalkoztam, Hófehérke történetével. Feltúrtam az internetet és ugyekeztem minden elérhető információt megszerezni róla.
Így bukkantam erre a két érdekességre, melyek közül az elsőnek hiába jegyeztem fek a forrását, mára már nem érhető el.

1.


Minden mesének, legendának van alapja. „Egy német kutató fedezte fel Margarete von Waldeck élete és a Hófehérke közti hasonlóságot. Állítja, a hercegnő középkorra datálható szomorú sorsa képezte a Hófehérke alapjait. Margarete-nek is volt gonosz mostohája, s látásból ismert „törpéket” is. Sőt, neki is fehér volt a bőre, mint a hó, vörös az ajka, mint a vér, s sötét a haja, mint az ébenfa…
Margarete von Waldeck 1533-ban született egy apró városban, Észak-Nyugat-Németországban. Apja IV. Fülöp báró városa rézbányáiból élt. Bányászai gyerekek voltak – mint ekkor mindenhol máshol is Európában –, mert ők elég kicsik voltak ahhoz, hogy beférjenek a kúszófolyosókba és bányaaknákba. A gyerekek a hegyekben éltek, a rézbányák szomszédságában, barlangokban.
Margarete édesanyja 4 éves korában elhunyt, majd apja feleségül vett egy Katharina von Hatzfeldt nevű nőt. Katharina nagyon hiú asszony volt, szeretett gyönyörködni tulajdon szépségében, ezért a férje házasságkötésük alkalmával adott neki ajándékba egy „varázslatos” tükröt. Abban nézegette magát az asszony naphosszat, s ki tudja, talán tényleg meg is kérdezte tőle, hogy „Ki a legszebb a világon?”
Katharina akárcsak egy mesebeli mostoha, ki nem állhatta Margaretet – s ellenszenve csak erősödött, amikor mostohalánya fiatal nővé érett és híre ment szépségének. Így, amikor a lány 16 éves lett, követelte Fülöptől, hogy tüntesse el Margaretet a kastélyukból. A báró engedelmeskedett, s lányát Habsburg Mária udvarházába küldte Brüsszelbe. Igaz, e döntésében politikai érdekek is domináltak mert azt remélte, hogy lánya szépsége majd elkápráztatja a német-római császárt…
Habsburg Mária unokaöccse, II. Fülöp spanyol herceg szeme valóban megakadt Margareten. A fiatalok egymásba szerettek, mégsem kelhettek egybe, mert a lány protestáns, míg a herceg katolikus volt és ezt sokan nem nézték jó szemmel. Főként a herceg apja, V. Károly német-római császár nem, aki éppen egy protestánsokkal zajló konfliktus kellős közepében ült. Javában zajlott a reformáció, s nem engedhette, hogy fia egy protestánst vegyen el, ezért egy emberét elküldte Brüsszelbe, hogy Margaretet megmérgezze. (Tehát nem a mostohaanyja mérgezte meg a lányt, főként mert ekkor már 1 éve halott volt ő is!) A kém elvégezte feladatát: erről árulkodik a lány utolsó levele is, amit már remegő kézzel írt meg. Testét valamilyen titokzatos „betegség” támadta meg, ami valójában a fokozatos méregadagolás eredménye lehetett. Mindössze 21 éves volt, amikor elhunyt és senki nem jött, hogy felélessze egy csókkal.
Története ezt követően szájról-szájra terjedt tovább, mindaddig, amíg a Grimm testvérek meg nem írták.

2.


Hihetetlen mesei fordulatnak tűnik, hogy Hófejírke testét, arcát nem járja át az enyészet, holtában is olyan, mintha csak aludna. Pedig a valóságban is előfordulnak esetek, amikor a testet nem kezdi ki az idő és sok évvel a halál után is romlatlan marad. Európa-szerte több keresztény templomban láthatók üvegkoporsóba helyezett több száz éve halott szentek el nem bomló múmiái. Ezek a romolhatatlan szentek a mai napig ámulatba ejtik az embereket, hívők milliói különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, tisztelik őket és hisznek gyógyító erejükben. Ilyen például az 1879-ben, 35 éves korában elhunyt apácának, Szent Bernadettnek, akinek a sírját 1925-ben, a szentté avatása alkalmából felnyitották és ekkor szembesültek azzal, hogy teste 30 év alatt is ép maradt. Ma is épen, üvegkoporsóban látható a Saint-Gilgard-kolostor templomában, Franciaországban.

Vélemény, hozzászólás?