Michelangelo: Pieta

Michelangelo: PietaA “Piéta” olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás. Azt az ábrázolás típust értjük rajta, melyen Mária halott fiát siratja. Michelangelo mindössze 23 éves, amikor a Piéta kifaragásába fog, abban az évben, amikor Leonardo 46 évesen befejezi az Utolsó vacsorát. A SZTAKI internetes oldalán olvasható, hogy a rajongó Vasari így kiált fel: “soha egyetlen szobrász se higgye magáról, bármilyen ritka művész is, hogy a körvonalak szépségében vagy kecsességében különbet alkothat ennél a pietánál, vagy netán erejét megfeszítve olyan finoman, tisztán tudja megmunkálni a márványt, amilyen mesterien Michelangelo megmunkálta, hiszen ez a szobor igazi képet nyújt a művészet minden értékéről és hatalmáról.”

Ez a szobor mélyreható elemzést és méltatást érdemel, amit egy más alkalommal meg is teszek. Most azonban nem erről, hanem a kevéssé ismert második Pietájáról szeretnék megemlékezni, amelyet 56 évvel később faragott. A szobron nem Mária, hanem Arimathiai József tartja kezében a halott Jézust. József titkos tanítványa Nikodémus segítségével gondoskodott Jézus tisztes temetéséről saját sírboltjában. Nikodémus apokrif evangéliumában ő az, aki Jézus kicsorduló vérét egy kehelybe gyűjti, vagyis ő volt a Szent Grál első őre. Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával. Börtönbe zárták étlen-szomjan, mégis túlélte a a Szent Grálnak köszönhetően.

A Leonardo által festett Utolsó vacsora és a második Pieta szobor kapcsán egy fontos párhuzamra szeretném ráirányítani a figyelmet! Leonardo és Michelangelo köztudottan nem voltak jóban egymással, bár kétségtelenül tisztelték és elismerték egymás tudását. Mégis van bennük közös vonás: az Utolsó vacsora Simon apostolában a kortársak egyöntetű véleménye szerint jól felismerhetők Leonardo vonásai. Michelangelo az időskori Pietája Arimathiai Józsefében szintén önmagát mintázta meg.

Michelangelo: Pieta II

Vélemény, hozzászólás?