Százötven éve, 1859. szeptember 30-én született a nagy mesemondó, Benedek Elek. Számos műve megtalálható elektronikus és hangos könyv formában is a Magyar Elektronikus Könyvtárban, köztük egyik utolsó, inkább csak íróasztalfióknak írt személyes visszaemlékezése gyerekkorára, szülőföldjére, a székely nép emberségére “Édes anyaföldem” címmel. Születésének 100. évfordulójára írta fia, Benedek Marcell azt a szép megemlékezést róla, amely […]

Gyűjtögetem az anyagot a személyes kompetencia egyik nagy részterületéhez, a kapcsolati tőkéhez és az azokból épített erőforrásokhoz. E tőkével kapcsolatban az egyik alapbeidegződésünk az “amennyit adsz, annyit kapsz” elve, amely valóban széles körben érvényesül, ám nem mindig úgy, ahogy az üzleti kapcsolatokban megszokott. Ami ebből az elvből szinte bizonyos: amikor a szülő jó példával jár […]

Sokat kerestem, és most rábukkantam az interneten a Hétszinvirág meséjére. Ha ismered azért, ha még nem ismered, azért érdemes elolvasnod! Volt egyszer egy kislány, úgy hívták, hogy Annuska. Édesanyja elküldte perecet venni. Vásárolt is hét perecet: két köménymagosat apának, két mákosat anyának, két cukrosat saját magának és egy kis rózsaszínűt Öcsinek, Pavliknak. Fogta a füzérbe […]

A gyereknap kapcsán érdemes egy kicsit elidőzni Szabó Lőrinc gyermekverseinél, akinek költői pályáján sajátos funkciója van a gyermekversnek. Leg­inkább az 1930-as években sűrűsödnek ezek a versek. A Tücsökzenében, ebben a nagy szemlélődő összegezésben húsz év távlatá­ból megerősíti az egykori élményt, újraéli a gyermekhez vezető utat a külön­béke-korszak tömör idézésében: “Ördögöt angyal, a gonoszokat gyűlöltem előbb, […]

Kosztolányi és Karinthy között legendás barátság volt. „Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni.” – mondja Kosztolányi Karinthyról. Ezt a szót használja, hogy „marha” és ezt, hogy „zseni”. Hogy ez miért érdekes, a szóhasználattól eltekintve? Kosztolányi két évvel hamarabb született, mint Karinthy, és két évvel korábban halt meg, mint a másik. Mindketten 51 évet […]

Gyerekkorom kedvenc olvasmányai közé tartoztak a régmúlt idők regéi, mondái, a magyar mondavilágon kívül különösen szerettem a görög és római regéket. Menenius Agrippa meséje a Római regék és mondákból, akkor bukkant felszínre emlékezetemben, amikor a 80-as évek végén a hazai nyereségközpontok empírikus vizsgálata keretében újra és újra találkoztam a vállalaton belüli önelszámoló egységek “öntudatra ébredésével” […]

Szép diasorok, amit ebben az évben kaptam: Egy liturgikus összeállítás Jézus szenvedéstörténetéről Gittától: Húsvét 2009 És két vidám, tavaszváró, húsvétköszöntő szép hímes tojásokkal, állatgyerekekkel és sok-sok virággal Ildikótól: Kellemes Húsvéti Ünnepeket! Húsvét Disneyvel

2008. március 19-én előadást tartottam “MIT ÜZEN A MA ÉLŐKNEK LEONARDO UTOLSÓ VACSORÁJA?” címmel a tardosi Vörösmárvány Művelődési Házban. Egy éve még nem tudtam a teljes anyagot egyben felrakni a honlapra, ám ennek ma már nincs akadálya: MIT ÜZEN A MA ÉLŐKNEK LEONARDO UTOLSÓ VACSORÁJA? – az előadás teljes anyaga – Úgy gondolom, hogy az […]

Rövidesen megjelenik egy írásom a Raabe Kiadó “Funkcionális Controlling” című kiadványában “Képzéscontrolling” címmel. A kéziratban konzekvensen képzéskontrolling írásmódot használtam és lépéseket tettem annak érdekében, hogy ez, a magyar nyelvnek jobban megfelelő forma maradhasson a végleges változatban is. Nem sikerült. A könyv valamennyi írásában a kontrolling “c”-vel szerepel, be kell látnom, hogy nem lóghatok ki a […]