Mesék kapcsolati dinamikája és a Symbolon kártya

Korábban sokat foglalkoztam a kapcsolatok, kapcsolódások lehetséges módjaival, amiben többek között Peter Orban könyve és a hozzá kapcsolódó 84 lapos, művészi kivitelezésű Symbolon kártyacsomag volt segítségemre. A Symbolon kártyát sokan jóslásra használják. Megalkotóik Peter Orban és Ingrid Zimmel valójában egy kiváló önismereti terápiás eszköz. Az asztrológiából ismert tizenkét állatövi jegyet tizenkét szerepszemélyiségként jeleníti meg, akik sokrétű kapcsolatban állnak egymással. Így jön létre az a hetvennyolc kép, amelyek jelentősen megkönnyítik az asztrológia megértését, jobban megérthetjük önmagunkat, az élet színpadán eljátszott szerepeinket. Tükröt tart elénk, ahol megjelenik a bennünk élő Angyal, Bolond, Csábító, Harcos és a többi szerepeink. Nagyon szeretem ezeket a kártyákat és magabiztos háttérismeretem van minden egyes kártyával kapcsolatban.
Lassan egy éve, hogy megrendezésre került a “Mesén innen – mesén túl Metamorphoses Meseterápiás konferencia” . Hunya Csilla a “Kezdetben volt a találkozás- A találkozás motívumának szerepe a mesékben” című előadásában a mesebeli találkozások fontosságáról beszélt. Arról, hogy “Nincs mese találkozás nélkül és a kapcsolódás valamennyiben kulcsmotívum. Találkozás az ellenséggel, találkozás az életet elpusztítani akaróval, találkozás a megváltásra váróval, találkozás a mindentudó bölccsel, találkozás a tehetetlennel, az álruhás segítővel, az elemekkel, találkozás a próbatételek elé állítóval, a mindentől elzárttal, a régóta várttal, találkozás a megváltást hozóval… A mesék nagyon pontosan közvetítik és fedik fel az élet legnagyobb és egyben leghétköznapibb alkímiájának titkát. Megmutatják, hogy egy valódi találkozást követően senki sem folytathatja ugyanúgy, mint azelőtt. Hiszen többé, mássá válunk általa. Miközben összekapcsolódunk és megtapasztaljuk a másikat, egymás teremtőivé válunk. A másik jelenlétén keresztül hozzáférhetünk saját, belső ellenségünkhöz, megfoghatjuk megváltásra váró énrészünk kezét, meghallhatjuk a bennünk élő mindentudó szavát, lendületet adhatunk a tehetetlennek, felismerhetjük az addig észre sem vett erőforrásainkat, utat vághatunk a mindentől elzártunkhoz.”
Ezek a kapcsolódások, találkozások adják a mese dinamikáját és e kapcsolatok mélyebb megértése újabb rétegeit fejti fel a mesének. Felismertem, hogy engem ebben jól segíthetne az a mély tudásanyag, amellyel az archetípusok terén rendelkezem. Arra gondoltam, mi lenne, ha megpróbálnám e kártyák segítségével elképzelni az egyes szerepeket Nagyon feldobott ez a lehetőség, alig vártam, hogy fejest ugorhassak és lubickolhassak benne…
Próbálkoztam Hófejírke, a Hamupipőke és a Holle asszony mesemátrixával. Egyszerűen olyan érzés volt az összeállítás, mint a legizgalmasabb puzzle, amit valaha csináltam. Elragadott, elvarázsolt, flow-ba juttatott – gyönyörűséges, izgalmas, tanulságos. Régen nem éreztem ehhez foghatót! Sokat kísérleteztem egy-egy mese kapcsán a szereplők és a szerepek azonosítását a kártyák segítségével, de előbb-utóbb mindig kialakul a lehetséges egyetlen kapcsolódás. Ilyenkor a REND is egyértelművé válik. És valóban! A kártyákon keresztül valami határtalan mélysége nyílik meg a mesei történésnek és valósággal életre kelnek a szereplők. Elmondhatom, hogy rátaláltam egy olyan „kulcsra”, ami nekem működni fog. Példaként álljon itt erre a Csipkerózsika hét mesei szereplője megfeleltetve a symbolon kártya egy-egy kapcsolódásának.
A meseszereplők kapcsolati hálója (Kattints a képre a nagyobb felbontásért)
Természetesen a könyvben minderről egy szó sem jelenik meg egyik mesénél sem, csak a szereplők kapcsolati dinamikáján keresztül is felsejlenek a nővé érés nehézségei és buktatói:

“A hős Csipkerózsika, az éppen felcseperedő, majd a nőiessége kibomlását álomban (bebábozódott, tetszhalott állapotban) kiváró királykisasszony, ellenfele valójában nem egy konkrét mesei szereplő, hanem a lelki és szellemi tudatlanság, éretlenség. Útnak indítója a gyermeki kíváncsiság, amire szüksége van ahhoz, hogy a testében végbemenő változásokat megértse. Az álhős az apa, aki jószándékú féltésével feltartóztatná Csipkerózsika nővé érését. Az álhősök mindig azok a mesékben, akik nem hajlandók felvállalni a megismerés küzdelmes útját a próbatételeken keresztül, akik nem akarnak fejlődni és másokat is gátolnak ebben. A királyfi az adományozó, aki csókjával ébreszti fel a királylányban a szerelmet. A segítő a tizenkettedik tudós asszony, aki százéves álomra enyhíti az átkot. Így teszi lehetővé Csipkerózsika számára, hogy inkubátori körülmények között, passzívan várakozva találjon rá keresett személyiségrészére, a testileg, lelkileg, szellemileg érett nőiességre.”